A technológia geopolitikája európai nézőpontból

A nagyhatalmi vetélkedés a technológia területén azzal veszélyeztet, hogy Európa a technológiai háború egyik helyszíne lehet. Az Európai Unió közösen cselekedne ennek megakadályozása érdekében a mesterséges intelligencia évtizedének kezdetén.

Sokak számára a mesterséges intelligencia (MI) elsődlegesen a technológiai-gazdasági szektor kérdésköre, de a külpolitikai és a biztonságpolitikai jelentősége kevésbé közismert.

Ugyanakkor az államok egyre inkább stratégiai erőforrásként tekintenek az MI-re, ennek fényében fogalmazzák meg a nemzeti MI-stratégiákat, befolyásolni igyekeznek a kapcsolódó fejlesztéseket és az új megoldások elterjedését.

Az MI terén a nagyhatalmi vetélkedést több szinten is tetten érhetjük: a szabályozási törekvéseik, az MI-megoldások exportjának a korlátozása, a saját elfogadott MI-normák nemzetközi népszerűsítése, de az országok vezetőinek vonatkozó megnyilatkozásai, az egyes országokhoz kötődő vállalatok vetélkedései is szembetűnők.

Az EU számára fontos, hogy az MI területén saját szabályozást és működést hozzon létre, ahelyett hogy az Egyesült Államok, Kína vagy épp Oroszország által létrehozott kereteket elfogadja.

A legerőteljesebb vetélkedés a területen az Egyesült Államok és Kína között bontakozik ki, a szakértők többsége jelenleg Kína előnyéről értekezik.

Az EU ugyanakkor képes lenne növelni a jelentőségét ebben a versenyben: ez látszik abból, ahogyan az Ursula von der Leyen vezette (geopolitikai) bizottság a tagállamokkal közösen alakítja a területet.

Az Egyesült Államok következő költségvetésében összességében csökken a kutatásra fordítható keret, ugyanakkor két területen jelentősen növekszik a finanszírozás: a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika/kvantumszámítás területén.

Kína és Oroszország erősíti az együttműködést a mesterséges intelligencia terén:

2019 szeptemberétől működik az MI támogatására hivatott közös befektetési alap egymilliárd dollár értékben, sikeres orosz és kínai MI-startupok közösen fejlesztenek új termékeket, és közös MI-ökoszisztémát építenek technológiai vállalatok támogatásával.

Az európai országoknak ebben a versenyben kell helytállniuk.

Az Európai Bizottság által 2020. február 19-én közreadott fehér könyv felvázolja, milyen módon teremthető meg az európai stratégiai autonómia a mesterséges intelligencia (MI) területén.

A dokumentumban felvázolt intézkedések célja, hogy az Európai Unió ne csak saját célokkal rendelkezzen, ne csak önálló döntésekre legyen képes, de mindezek megvalósításához a szükséges eszközök és feltételek is meglegyenek.

Az eddigiekben az európai döntéshozók a nemzetközi relevanciájú szabályozás létrehozására összpontosítottak, ehhez mintaként tekintettek az adatvédelem területén létrehozott GDPR-rendeletre. Az európai MI-megoldások és innovációk támogatásában és hasznosításában eközben az EU lemaradt.

Csupán az európai cégek 18 százaléka alkalmazza a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat, és döntően amerikai vagy kínai MI-cégektől szerzik be őket. A nemzetközi versenyben való részvétel előfeltétele, hogy az EU több forrást és jobb feltételeket biztosítson a mesterséges intelligencia kutatására és a kapcsolódó startupok támogatására a tagországokban.

Ez utóbbi célokat körvonalazza a megjelent dokumentum.

A versenyben maradás másik sarokköve az adatfelhasználás, hiszen az MI-megoldások fejlesztése a legtöbbször a megfelelő mennyiségű és minőségű adatok hozzáférhetőségétől függ. Az Európai Bizottság ezért február 19-én közreadott egy európai adatstratégiát is.

Ennek megfelelően az EU területén keletkező adatok egységes piaca jöhet létre, és ennek során különösen a nagyobb ipari vállalatok és szektorok által generált adatokra összpontosítanak, miközben az adatokat minden európai kicsi vagy nagy szereplő egyaránt hasznosíthatja. Ez különösen fontos a kisebb tagállamok kutatói és startupjai számára.

Az új technológiák területén kialakuló nemzetközi szembenállásban az európai közösség a függetlenséget kívánja választani.

Korábban az 5G-hálózatok kiépítése kapcsán az EU úgy döntött, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti szembenállás ellenére továbbra is mindkét szereplővel dolgozik az európai érdekeknek megfelelően.

Most hasonló stratégiát választott a mesterséges intelligencia területén. Az európai technológiai szuverenitás várhatóan nem a protekcionizmusról szól majd, hanem az európai kutatók és cégek támogatásáról az erősödő technológiai vetélkedés közepette. Ez az európai megközelítés egyben erősíti a tagállamok technológiai szuverenitását is.