A koronavírus-járvány újabb lökést adhat a hazai bankrendszer digitalizálásának
A vesztegzárban felértékelődtek az érintésmentes, személyes kontaktust nélkülöző, lakhelyelhagyást nem igénylő ügyintézési folyamatok a pénzügyi szektorban. Ez újabb lökést adhat a bankrendszerben végbemenő digitális transzformációnak. Számos szolgáltatónál érhetők már el innovatív fintech megoldások. Itthon is pezseg a szcéna, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint a hazai fintechek elsősorban B2B-megoldásokat kínálnak, amelyek közvetetten eredményeznek változást az ügyfélkiszolgálásban.
A fintech vállalkozások helyzete
A fintech szektor dinamikus növekedését számtalan keresleti, kínálati és technológiai tényező is segíti. Az innovatív szolgáltatások iránti megnövekedett fogyasztói igény, a vállalatok költségcsökkentési és agilitási törekvései, valamint a növekvő adatvagyon és okoseszköz-penetráció mind hozzájárulnak a szektor növekedéséhez. A legtöbb felhasználó az innovatív szolgáltatástípusok közül jellemzően a pénzügyi szolgáltatásokra tart igényt, ezen belül leginkább a fizetési megoldások piacán találkozhatunk fejlesztésekkel. Ehhez járul hozzá most sokkoló erővel a járvány, amely a social distance intézkedések miatt felértékelte az érintésmentes fizetést és a távoli ügyintézést.
Globális szinten a nagyvállalatokhoz képest a kis- és középvállalkozások körében egyelőre alacsonyabb szintű a fintech megoldások használata, ám a trendet könnyen módosíthatják a dinamikusan változó körülmények.
Az előremutató termékek jellemzően a lakossági szolgáltatások, ám egyre több innovatív vállalati termék is felbukkan a piacon. A fintech szektor fejlődése a bankrendszer mellett a szabályozói környezetre is jelentős hatással van, ösztönözi egy új, innovatív felügyeleti keretrendszer létrehozását. A digitális bankolási és hitelezési megoldásokat nyújtó fintech cégekre néhány ország kivételével a már meglévő bankrendszeri szabályozás vonatkozik, de fontos, hogy az új üzleti modellek mellett külön szabályozói figyelmet igényel a mögöttes technológia is. Ezt támogatandó egyre több országban – így Magyarországon is – alakultak ki például regulatory sandboxok.
A magyar tulajdonú fintech cégek között a globális trenddel ellentétben a mikro- és kisvállalatok a meghatározók. Az MNB tanulmánya szerint a cégek döntő többségére a B2B-szolgáltatás jellemző, az ügyfeleknek közvetlenül szolgáltatást nyújtó cégek részaránya kisebb mint 10 százalék, ugyanakkor a fejlesztések nagy része végső soron a lakossági ügyfeleknek kínált szolgáltatásokban eredményez versenyképesség- és minőségjavulást. A legfontosabb tevékenységi körök az adatelemzés és üzleti intelligencia, a pénzügyi szoftverfejlesztés és a rendszer-integráció, továbbá a fizetési szolgáltatások – a szektor 60 százaléka ezeken a területeken tevékenykedik.
Kiaknázatlan lehetőségek
Az MNB 2019 végén és 2020 elején két fázisban mérte fel egyes hazai bankok digitalizációs szintjét és felkészültségét. A felmérés szerint a hazai bankrendszer szereplői összességében tisztában vannak a digitális transzformáció lehetőségeivel és kihívásaival, de egyelőre rengeteg a kiaknázatlan fejlesztési lehetőség. Az MNB a hazai bankrendszer digitális fejlettségét közepesre értékelte, és rámutatott, hogy a digitalizáció szintje még az egyes intézményeken belül sem egységes.
Különbség figyelhető meg a lakossági és a vállalati szegmensnek nyújtott szolgáltatásokban. Immár számos szereplő digitálisan is lehetővé teszi lakossági folyószámla nyitását, a személyi hitel és a folyószámla-hitelkeret igénylését, valamint a lakásbiztosítás-kötést és részben a folyószámlazárást is, jellemző továbbá a termékkínálat folyamatos digitalizálása, a digitalizáció kiterjesztése további szolgáltatásokra. Ezzel szemben a vállalati szegmensben jóval kevesebb termék, szolgáltatás van digitalizálva, ezért több esetben a hagyományos ügyintézési csatornák alkalmazása szükséges.
A banki szférában különbség figyelhető meg a belső és külső szereplőkkel kapcsolatos folyamatok digitalizáltsága között is. A felmérés szerint a külső érintettekkel összefüggő folyamatok digitalizálása több szempontból fejlesztésre vár (az MNB leginkább a termékek digitális elérhetőségét és az ügyfélkapcsolat digitalizálását látja), miközben a belső működés digitalizálásában valamivel kedvezőbb képet mutat a szektor. Egyre több intézmény indul(t) el a belső folyamatok átalakításával, az agilis transzformációval, az automatizálás alkalmazásával, a papíralapú ügyintézés csökkentésével, de szektorszinten még nagyok a lehetőségek. Az MNB tanulmánya ezen a téren a bankok potenciális fejlődési lehetőségeként leginkább az adatvagyon tudatos felhasználását (amely egyre nagyobb érték) és az alapvető banki folyamatok automatizációját azonosította.
Az ügyfelek digitális felkészültségét is próbálják támogatni az intézmények, a banki ügyfelek többsége már elektronikus formában kapja meg bankszámlakivonatát, és a bankok folyamatosan bővülő eszköztárral támogatják digitális felületeik kezelhetőségét. A bankok, biztosítók egyre nyitottabbak a fintech vállalkozásokkal való együttműködésre, partneri kapcsolatok kiépítésére. A globális trendeknek megfelelően a magyar bankrendszerben is elindult a digitalizáció folyamata, részben fintech cégekkel történő partneri kapcsolatokon keresztül, részben saját fejlesztésekkel. Ennek a folyamatnak adhat újabb lökést a járványhelyzet miatt az ügyfelek és munkatársak hosszabb távra korlátozott mozgása és a személyes érintkezés kerülése. A digitalizáció önmagában számos új technológiai jellegű kockázatot hordoz a bankrendszerre nézve, és ez munkát ad a szabályozó hatóságoknak is.
A nyertesek azok lehetnek, akik a digitalizáció, az automatizáció és a hatékony adatvagyon-kezelés mellett kezelni tudják a kockázataikat is, beleértve az újonnan megjelenőket (emerging risks).
Több mint száztíz aktív cég
Az MNB több mint 110 olyan aktívan működő céget azonosított fintechként, amely magyarországi adószámmal rendelkezik. Ezek 73 százaléka magyar, 27 százaléka külföldi tulajdonosi körbe sorolható. A magyar tulajdonú vállalatok több mint 85 százaléka a mikro- és kisvállalati szegmensbe tartozik, ezzel szemben a külföldi tulajdonúak 44 százaléka a közép- és a nagyvállalati kategóriába. A magyar tulajdonú cégeknél magas az újonnan, deklaráltan fintech szolgáltatás nyújtására alapított cégek száma. A hazai fintech mikrovállalatok 66 százaléka volt nyereséges 2018-ban, ez az arány a kis- és középvállalati kategóriában 83 és 95 százalék fölötti. Az MNB statisztikái szerint a fintech szektor magas exportaránya leginkább a B2B-szolgáltatást nyújtó, nagyobb vállalatok tevékenységének eredménye. A B2B fintech vállalatok árbevétellel súlyozott exportaránya 50 és 60 százalék körül mozgott 2015 és 2018 között, amihez 2018-ra már felzárkózott a B2C-vállalatok hasonló mutatója. Mindezek mellett a külföldi tulajdonú cégeknél az árbevétel 75, a magyaroknál 25 százaléka származott exportból. A hazai fintech szektort a javuló hatékonyság és a magas jövedelmezőség jellemzi, a vállalatok többsége pedig érdemben növelte árbevételét 2015 és 2018 között. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.