Hibás teljesítés koronavírus idején

Ki ne hallott volna arról az autómosóról, amely koronavírus elleni autófertőtlenítéssel került be a hírekbe, vagy arról a hatástalan kézfertőtlenítőről, amely közintézményekbe, óvodákba és háziorvosokhoz is került? Mit tehetünk a jelenlegi helyzetben, ha a beszerzett termék nem rendelkezik a hirdetésben vagy a leírásban közölt tulajdonságokkal? Ki és milyen felelősséggel tartozik a hibáért ez esetben?

Az eladó, gyártó vagy forgalmazó akkor teljesít hibásan, ha a termék vagy szolgáltatás a teljesítés időpontjában – a szavatossági időn belül – nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Egyszerűbben: az eladás pillanatában nem teljesíti a címkéjén vagy a hirdetésben vállaltakat. Hibás a teljesítés, ha például a kézfertőtlenítő a címkéje szerint baktérium- és vírusölő hatású, a megvásárlás pillanatában viszont hatástalan ezek ellen. Nem számít hibás teljesítésnek, ha a vásárlónak a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett, így a szavatossági idő lejárta után már nem várható el, hogy az áru minden tulajdonságát megfelelően teljesítse.

Ha hibás teljesítés történt, a jogosult, azaz a vásárló többféle kellékszavatossági igénnyel is élhet. Kérhet javítást vagy cserét, ha pedig ezek nem lehetségesek, akkor árleszállítást, és el is állhat a szerződéstől. Ez utóbbi a leggyakoribb eset: a vásárló visszaviszi az árut, az eladó pedig visszaadja a termék árát, ezáltal helyreállítják a szerződéskötés előtti helyzetet.

A gyártóknak is van termékszavatossági kötelezettségük: a fogyasztó nemcsak a termék végső eladójától – például a bolttól –, hanem a gyártótól is kérheti a hibás termék javítását vagy cseréjét. A gyártó viszont mentesül a kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta és forgalmazta, és a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető. Ha a példánkban szereplő vírusölő hatású fertőtlenítő a járvány előtt került forgalomba, és később kiderül róla, hogy nem öli meg az addig ismeretlen, ellenállóbb vírust, a többi korábban ismert vírust és baktériumot viszont igen, akkor szóba jöhet a mentesülés.

A vásárló kártérítési igénnyel is felléphet: a hibás teljesítésből eredő vásárlói kárt a forgalmazónak meg kell térítenie.

Ez lehet a szolgáltatásban vagy termékben felmerülő kár, amely a használhatóságot vagy az esztétikai megjelenést érinti, de lehet úgynevezett következménykár is, például ha a szájmaszk koronavírus elleni védelmet kínál, de ez nem teljesül, és a használója mégis megfertőződik. Ilyenkor szóba jöhet a kártérítés a kiesett munkabérre, a gyógyszerek, gyógykezelés költségeire, illetve a vásárló más vagyontárgyaiban okozott dologi károkra is.

A termék hibája által okozott kárért a termék gyártóját terheli a felelősség. Ez áttöri a vásárló és a forgalmazó közötti szerződés zárt, kétszemélyes struktúráját, és lehetővé teszi, hogy a károsult kárigényét a szerződésen kívül, a gyártóval szemben közvetlenül érvényesítse. Ez közvetlen kapcsolatot teremt a károsult és a gyártó között: ha a vásárló nem a forgalmazóval szemben kívánja érvényesíteni a kárát, akkor ezt a gyártóval szemben is megteheti. A Ptk. alapján a termék gyártója a végtermék, a résztermék vagy alapanyag előállítója, illetve az, aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel.

Bizonyos esetekben mentesülhet a gyártó, ha bizonyítja, hogy a hiba és az abból fakadó kár külső, előre nem látható és elháríthatatlan ok – például előre nem látható vis maior jellegű körülmények, időjárási viszonyok – miatt következett be.

A törvény meghatározza azt is, mi számít termékkárnak, ami némileg eltér a következménykárok körétől. Termékkár a hibás termék által okozott halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett kár, illetve az ötszáz eurónál nagyobb összegű anyagi kár, ha a károsult a károsodott dolgot szokásos rendeltetése szerint, magáncélra használta. Ilyen termékkár lehet, ha egy elektromos eszköz – például légtisztító készülék – meghibásodása miatt tűz üt ki a lakásban, és a tűz következtében esetleg személyi sérülés is történik.

Ebben az esetben a gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem hozta forgalomba, nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta, illetve a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Ugyancsak mentesül, ha a termék a forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett, illetve a hiba a tudomány és a technika akkori állása szerint nem volt felismerhető.

Az elévülési határidők igényenként eltérnek egymástól. A kellékszavatossági, valamint a következménykárokra vonatkozó kártérítési igények alapesetben egy évig érvényesíthetők, fogyasztó esetén azonban hosszabb ideig, két évig van erre lehetőség. A termékszavatossági kötelezettség – amely a gyártót terheli, kizárólag a fogyasztóval szemben – a forgalomba hozataltól számított két évig érvényesíthető. Termékfelelősség esetén a károsult kártérítési igényére három év a határidő, ami akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről. A gyártó termékfelelőssége az adott termék forgalomba hozatalától számított legfeljebb tíz évig él.