Az USA elveszítheti Donald Trump TikTok-háborúját

Azt követően, hogy Trump közölte, blokkolni fogja a TikTok elérését az Egyesült Államokban, a népszerű videómegosztó alkalmazás kínai anyavállalata, a ByteDance kétségbeesetten tárgyalásokat kezdett a Microsofttal, feltehetően azért, hogy gyorsan eladja leánycégét még azelőtt, hogy az amerikai tilalom hatályba lép. (Augusztus 6-án Trump alá is írta azt a 45 nap múlva életbe lépő elnöki rendeletet, amely megtilt minden ügyletet a ByteDance cégcsoporttal – a szerk.)

Természetesen elképzelhető – sőt valószínű –, hogy Trump valódi szándéka nem annyira a TikTok betiltása volt, hanem inkább az, hogy egy amerikai cég felvásárolja a társaságot.

Trump azt állította, hogy szeretné,

ha a vásárló „igazi amerikai cég lenne”, sőt még azt is felvetette, hogy a vásárló cégnek külön díjat kellene fizetnie azért, mert a TikTok árát leviszi az általa kilátásba helyezett tiltás.

Bár Trump intézkedése rövid távon hasznot hozhat az Egyesült Államoknak, számos potenciális kockázatot hordoz az amerikai érdekek szempontjából, nem is szólva a nemzetközi és az amerikai kereskedelmi szabályokról. Elvégre is, mi történne az üzleti bizalommal, ha a kormányok úgy gondolnák, hogy tetszésük szerint zsarolhatnak meg magáncégeket.

A ByteDance-t 2012-ben alapította meg az akkor 29 éves Csang Ji-ming. A cég igazi self-made sikersztorinak számít, Mark Zuckerberg Facebookja, Elon Musk Teslája, Jeff Bezos Amazonja és a néhai Steve Jobs Apple-je nyomában jár. Csangnak sok más internetes cég megalapításához van köze, köztük a 99fanghoz, amely egy online ingatlankereső és ingatlantranzakciós platform.

A ByteDance-nak számos népszerű digitális terméke van Kínában, beleértve a kínai nyelvű híraggregátort, a Toutiaót, amely a Google Newshoz hasonlítható.

Az USA-ban, Indiában és több mint 140 országban azonban a TikTok a legismertebb terméke, amelynek felhasználói gyorsan és könnyen rövid videókat hozhatnak létre, illetve posztolhatnak.

Az alkalmazás rendkívül népszerű (egyesek szerint függést okoz) a fiatalok körében. Az egyik legtöbbször letöltött közösségimédia-alkalmazás volt 2018-ban és 2019-ben, de oktatási célra is alkalmazzák. Mind Kínában, mind Indiában népszerű oktatói programoknak ad helyet az angol és amerikai kultúra tanítása terén.

Hatékony videóajánlási algoritmussal és egy olyan feature-rel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók pénzt fizessenek egy adott tartalom előállítójának. Az alkalmazás igen rövid idő alatt teret adott a digitális vállalkozók új rétegének.

Sokan abból élnek, hogy a TikTokra vicces, táncos jeleneteket vagy nyelvoktató, öltözködési tanácsadó videókat tesznek fel. A TikTok rövid idő alatt a WeChat riválisává nőtte ki magát Kínában, illetve a YouTube-bal és a Facebookkal szemben az Egyesült Államokban és másutt a világban.

Előre látva az USA ellenérzését a kínai digitális termékkel szemben, a ByteDance számos lépést tett, hogy a TikTokot egy különálló entitássá tegye. Az összes amerikai felhasználó adatait egy amerikai szerveren tárolja, és Kevin Mayert, a Disney volt magas beosztású vezetőjét nevezte ki vezérigazgatónak.

A Trump-adminisztráció azonban ezeket a lépéseket nem tartja elégségesnek, szerinte az amerikai felhasználók adatait a kínai kormánynak küldik vagy fogják küldeni. Az USA-nak azonban még be kell bizonyítania állítását.

Annak kikényszerítése, hogy a TikTokot olcsón adják el egy „igazi amerikai vevőnek”, sok amerikai vállalat helyzetét fogja veszélyeztetni Kínában. Több amerikai cég működik Kínában, mint fordítva.

Egyedül 2019-ben a Kínába vitt új amerikai befektetések értéke 14 milliárd dollárt tett ki – ami egymilliárdos növekedés 2018-hoz képest –, szemben az USA-ban megvalósított kínai befektetések kevesebb mint 6 milliárdos értékével. 2018-ra a Kínában lévő amerikai befektetések összességében mintegy 269 milliárd dollárra nőttek, ami majdnem kétszerese az USA-ban lévő 145 milliárdos kínai befektetéseknek.

Továbbá az amerikai feldolgozóipari óriásvállalatok (General Motors, General Electric, DuPont, Merck, Pfizer, Eli Lilly, Bristol Myers Squibb, Boeing, Nike, Coca-Cola, Procter & Gamble és mások) és a nagyobb amerikai szolgáltató cégek (Goldman Sachs, Morgan Stanley, Microsoft, Starbucks, KFC, McDonald’) mindegyike jelentős kínai operációt tart fenn.

A Kínában folytatott tevékenységük a globális nyereségüknek a 30 százalékát is kiteheti.

Ha Peking meg akarja torolni Trump lépését – például azt állítva, bizonyítékok felmutatása nélkül, hogy néhány amerikai multinacionális vállalat potenciális fenyegetést jelent Kína nemzetbiztonságára –, akkor arra kényszerítheti az amerikai cégeket, hogy adják el ottani érdekeltségeiket „igazi kínai vevőknek”.

Bár a kínai kormányzat ezt még nem lépte meg, ennek kockázata most nagyobb lett.

A második kockázat az, hogy az USA Kínán belül támogatottságot veszíthet más kérdésekben. Amikor az egymást követő amerikai kormányzatok követeléseket fogalmaztak meg az emberi jogok, a jogállamiság, a szellemi tulajdonjog, az információk áramlása és a klímaváltozás kérdésében, akkor számos kínai vállalkozó, tudós és más személyiség kiállt emellett.

Sok kínai tanulni szeretne az amerikaiaktól, így ők elősegíthetik ezeknek a céloknak az érvényesülését Kínában. Amikor azonban az USA támadja a TikTokot és más kínai magáncéget, akkor az ellentétes reakciót válthat ki Kínában.

Trump lépése magának a kínai vállalkozó szellemnek a megsértése lehet, és gyengíteni fogja azoknak a helyzetét, akik egy piacorientáltabb kínai gazdasági modellt támogatnának.

Miért kellene törődni a nemzetközi normákkal, amikor a jogszabályokon alapuló kormányzás állítólagos képviselője a dzsungel törvénye szerint cselekszik?

Ha az Egyesült Államoknak vannak legitim aggályai azzal kapcsolatban, hogy a TikTok az adatvédelmet és a nemzetbiztonságot fenyegeti, akkor azt egészen más módon kellett volna kezelnie.

Például az amerikai kormányzat közölhette volna a ByteDance-szel, hogy az amerikai felhasználók adatainak USA-ban való tárolása nem elégséges, és elegendő időt hagyhatott volna a cég tulajdonosainak, hogy a nyílt piacon adják el amerikai érdekeltségüket, ahelyett, hogy arra kényszerítenék, hogy egy „igazi amerikai vásárlónak” adják át a céget.

Egy brit, ausztrál, kanadai, francia, szingapúri vagy japán céget ugyanilyen elfogadhatónak kellene tekinteni. Emellett a ByteDance megérdemli, hogy tisztességes árat kapjon.

Ezzel az alternatív megközelítéssel el lehetne kerülni a most valószínűnek tűnő durva kisajátítást és az ahhoz kapcsoló kockázatokat.

Trump lényegében azt csinálja, amivel az USA régóta vádolja Kínát:

nem tiszteli a magántulajdont, bizonyítékok nélkül vétkesnek kiált ki egy céget, kompenzáció nélkül foszt meg legitim jogaitól egy külföldi vállalatot, emellett önkényes módon kiválasztott jogszabályokkal blokkolja egy cég működését az országban.

Még mindig van idő, hogy a Trump-adminisztráció megváltoztassa álláspontját, és elkerülje az amerikai érdekek károsítását. Az idő azonban fogy – tik-tak, tik-tak.

Copyright: Project Syndicate, 2020

www.project-syndicate.org