Merre tovább, turizmus?

Az elmúlt években az újabb és újabb turisztikai rekordoktól volt hangos a hazai sajtó:

nőtt a repülőtér forgalma, egyre több és több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken a külföldi és a belföldi turisták.

A szolgáltatás-külkereskedelemben a turizmushoz kapcsolódó exportbevétel 2019-ben 2112 milliárd forintot tett ki. Az ágazat a gazdaság egyik motorja volt. Sajnos ebben az esetben a múlt idő jogosnak tűnik.

A koronavírus megérkezésével a helyzet drasztikusan megváltozott. A határzár meg az utazástól való félelem miatt a nemzetközi utazások volumene jelentősen csökkent. A külföldiek költéseiből származó bevétel 12,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól az első negyedévben, a második negyedévre pedig már 71,2 százalékra nőtt a visszaesés mértéke.

A visszaesés nem csak Magyarországot érintette, ez régiós trend. Ugyanakkor amíg hazánkban a vendégéjszakák száma 60,9 százalékkal csökkent az első hat hónapban (a külföldieké 66,4 százalékkal), addig Csehországban a visszaesés 53,6 (64,0 százalék), Szlovákiában 50,0 (59,3 százalék), Ausztriában pedig csupán 39,1 százalékos volt. Ezt magyarázhatja az is, hogy a környező országokban a turizmust kevéssé jellemzi a szezonalitás, ezért hazánkban a sokkal csendesebb téli időszak miatt a második negyedév visszaesése nagyobb súllyal jelenik meg az adatokban.

A koronavírus-járvány elsősorban a nemzetközi turizmust érintette, amelyben kiemelkedő szerepe van hazánkban a Budapestre érkező vendégforgalomnak. Amíg Magyarországon a külföldi vendégéjszakák 60,1 százaléka kötődik a fővároshoz, addig Csehországban 60,2, Ausztriában pedig 15,1 százalék. Semmiképpen sem mondható azonban, hogy Budapest túlzsúfolt lenne:

Prágában 2019-ben 16,4 millió vendégéjszakát töltöttek el a külföldiek, Bécsben pedig 13,8 milliót, Budapesten viszont 9,5 milliót.

Tekintettel arra, hogy a külföldi turisták fizetőképessége jellemzően nagyobb a magyarokénál, a járványveszély elmúltával ismét érdemes lesz fokozott hangsúlyt fektetni az idevonzásukra. Ennek a kulcsa hosszú távon is a főváros marad, azonban természetesen érdemes foglalkozni a vidéki, a külföldiek szempontjából fontos destinációkkal is (például Hévízzel), esetleg érdemes a kettőt összekapcsolni:

a Budapestre érkező turista látogasson meg vidéki célpontokat is. A turisztikai ágazatban tehát jelentős növekedési potenciál rejlik, amelyet érdemes kiaknázni.

A kiindulási alap megvan: Budapest kedvelt a turisták körében, de az infrastruktúra terén fejlesztésekre van szükség. Fontos ugyanakkor, hogy a fejlődésnek mennyiséginek és minőséginek kell lennie:

több és többet költő, illetve hosszabb ideig itt tartózkodó turisták jöjjenek.

Ez a potenciál azonban jelenleg nem kiaknázható. A Balatonnál a belföldi turizmus részben tudta pótolni a kieső külföldi vendégeket, a fővárosban nem. Az okok között elsődleges a budapesti szállások és szolgáltatások (például az éttermiek) magas ára. Ez részben indokolható a nagyobb költségekkel (bérek, bérleti díjak), de vélhetően azzal is, hogy a szállásadók és a turisztikai szolgáltatásokat nyújtók a külföldiek pénztárcájához szoktak hozzá. A magasabb árakat a belföldi vendégek sok esetben nem tudják megfizetni, ezért egy ötcsillagos szálloda a külföldiek hiányát nem tudja belföldi forgalommal pótolni, míg a kisebb szálláshelyeknél ez részben működhet.

Mit hozhat a jövő? Még nem látható, mikor ér véget a járványhelyzet. Az ágazat szereplői vélhetően nem a hosszú távú tervezéssel vannak elfoglalva, inkább túlélni próbálnak. Jobb esetben kihasználják az időt valamilyen fejlesztésre, de feltehetően nem ez köti le az energiájuk nagy részét. A fentiekből következik, hogy az ágazatra jelentős bevételtermelő képessége és exportpotenciálja miatt vigyázni kell, nem szabad veszni hagyni. Az ágazati szereplőket a járvány eltérő módon és mértékben érintette. Azokat, akik a belföldi utazásokból részben vagy egészben tudták/tudják kompenzálni a kieső bevételeket, kevésbé, mint azokat, akiknek a vendégei teljesen eltűntek. Itt nem feltétlenül csak a szállásadókra vagy az éttermekre kell gondolni, hanem például az utazási irodákra, a programszervezőkre, a hajós kirándulásokat szervezőkre is.

Most az ágazatot leginkább a beutazási korlátozások sújtják. Egy olyan döntés, amelyet az egészség megőrzése érdekében hoztak, de jelentős gazdasági hatásai is vannak. Tekintettel arra, hogy a visszaesés részben egy állami döntés eredménye, ezért szükséges az ágazat állami támogatása – akár a túléléshez, akár a fejlődéshez. Reméljük, hogy ez a bejelentés előtt álló kormányzati gazdaságmentő csomagban is megjelenik.