Kilábalási trendek a kiskereskedelemben

Igen nagy meglepetésre 4,4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az eurót használó országok körében, míg az egész unióban a növekedés 3,8 százalék volt augusztusban az egy évvel korábbihoz képest.

Ami még meglepőbb, hogy

a kiskereskedelmi forgalom az előbbiekben 3,1 százalékkal, az utóbbiakban 2,4 százalékkal meghaladja a járvány kitörése előtti hónapban, februárban mért szintet,

az áprilisi mélypontról 30,3, illetve 27,5 százalékkal pattant fel. Ez nem csupán V vagy pipa alakú felpattanás, hanem annál jóval nagyobb mértékű.

Hasonló a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol az augusztusi kiskereskedelmi forgalom 7,1 százalékkal állt a tavaly augusztusi, és 3,8 százalékkal a januári szint felett. A kiskereskedelem tehát egyértelműen kilábalt a járvány okozta válságból, azonban kérdés, hogy ez milyen mértékben köszönhető az elhalasztott fogyasztás megjelenésének vagy más, egyszeri tényezőknek, mennyire lehet tartós a járvány második hullámában, valamint hogy mennyire fékezheti le a munkanélküliség esetleges újabb emelkedése.

Az adatok azt tükrözik, hogy a háztartások fogyasztását az európai bértámogatási programokkal, a tengerentúlon pedig a munkanélküli-segély kiegészítésével és a háztartásoknak adott egyszeri utalással sikerült stabilizálni. Ezenkívül valószínűleg megjelent egy helyettesítési hatás is, mivel

az idei nyaralások túlnyomó része, döntően a külföldi nyaralások elmaradtak, így a lakosság növelte az élelmiszer-vásárlásait otthoni fogyasztásra.

Másrészt a nyaralások elmaradásával megtakarított összegeket is elkölthetik, ami átmenetileg szintén növelheti a kiskereskedők forgalmát. A kiskereskedelem helyreállása mindazonáltal igen egyenlőtlenül alakul, mind alágazati, mind országok szerinti bontásban.

Ami az előbbit illeti, az Európai Unió országaiban augusztusban 2,6 százalékkal bővült az élelmiszerboltok, 6,4 százalékkal az elektronikai cikkek, bútorok, valamint a globális trendeknek és a járványhelyzetnek megfelelően 26,3 százalékkal az internetes megrendelések forgalma.

A ruházati és lábbeli-kiskereskedelem azonban továbbra is 13,2 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttihez képest, ami azt mutatja, hogy az alágazat, noha érdemi a javulás az áprilisi 78,4 százalékos zuhanáshoz képest, még mindig nem lábalt ki a válságból. Kismértékben, 1,7 százalékkal csökkent a számítástechnikai cikkek és a könyvek értékesítése, a turizmus igen gyenge nyári javulása miatt pedig majdnem 5 százalékkal maradt el a benzinkutak forgalma is.

Országok szerinti bontásban egyértelműen szétválnak a turizmustól függő fogadó országok, illetve a küldő országok. Az idegenforgalom visszaesése egyrészt közvetlenül érinti a fogadó országok üzleteit, másrészt a turizmus, vendéglátás és a kapcsolódó szolgáltatások alkalmazottainak jövedelem-visszaesése miatt közvetetten is csökkenti az elkölthető jövedelmeket. Éppen ezért nem meglepő, hogy

a visszaesés továbbra is erőteljes Bulgáriában, Máltán, Szlovéniában, Horvátországban, Portugáliában és Spanyolországban, hazánkban viszont mérsékelt ütemű, miután az előző hónapokban már az egy évvel ezelőtti szinteken stabilizálódott.

Az északi küldő országokban ezzel ellentétben kirobbanó, egyes esetekben csaknem két számjegyű, vagy még azt is meghaladó növekedést mutatott a kiskereskedelem. Ez vélhetően döntő mértékben a nyaralás elmaradásából megtakarított összegek elköltésének köszönhető, ami nagyrészt lakberendezési tárgyak vásárlásában csapódhatott le, miközben a javuló munkapiaci trendek, a részmunkaidős foglalkoztatás és az állami támogatások csökkenő igénybevétele, valamint a fogyasztói hangulat fokozatos javulása is szerepet játszhatott ebben.

A járvány második, a tavaszinál jóval erősebb hulláma többféle hatással lehet a kiskereskedelemre. Egyfelől a vendéglátóhelyek, szabadidős, szórakozási tevékenységek korlátozása ismét több élelmiszer otthoni fogyasztására kényszerítheti a háztartásokat, ráadásul az újra elmaradó külföldi utazások következtében is több pénz maradhat náluk.

Ezzel szemben a korlátozásokban érintett szektorokban csökkenhet a jövedelem – ha az állam nem nyújt hatékony segítséget –, a lakosság pedig óvatosabbá válhat a költéseiben. Ezeknek az egymással szemben ható tényezőknek a következményeit a következő hónapokban fogjuk látni, az európai kiskereskedelem – és általánosságban a gazdasági teljesítmény – szétszakadása azonban stabilizálódhat mindaddig, amíg a járványt nem lehet megfékezni, és nem indul újra az idegenforgalom.