A vártnál kedvezőbb volt a gazdaság teljesítménye a járvány első évében

Korai lenne még azt állítani a koronavírus-járvány jelenlegi szakaszában, hogy egyenesbe került az ország, de a népesség átoltásának haladásával már látszik a fény az alagút végén, és ez az a pont, ahol már nem érdemes aránytalan kockázatot vállalni.

A gazdasági növekedés megtorpanása, majd a gazdaság teljesítményének visszaesése elkerülhetetlen volt 2020-ban, de a visszaesés mértékéhez a 2019. évi magas bázis is hozzájárult. A gazdaság teljesítménye összességében 5,1 százalékkal csökkent, ám 2020 harmadik és negyedik negyedévében 11, illetve 1,1 százalékkal nőtt a megelőző negyedévekhez képest.

A magyar gazdaság 2020. évi teljesítménye tehát uniós összehasonlításban kedvezőnek számít.

Néhány nemzetgazdasági ág, mint például az ipar, a kereskedelem, az információ-kommunikáció, valamint a pénzügyi szektor már éled a hibernálásból, ám a gazdaság legtöbb területe még csökkenésben volt 2020-ban.

A gazdaságvédelmi akciótervvel a stabil gazdasági növekedés elérése a cél. A munkahelyek védelme, a bértámogatások, a törlesztési moratóriumok, az adócsökkentések, a családtámogatási jogosultságok meghosszabbítása és a beruházások ösztönzése felhasználási oldalról, a vállalkozásoknak nyújtott bértámogatás, a kedvezményes hitelek, adó- és járulékkedvezmények pedig termelési oldalról támogatják a gazdaságot. Az intézkedések sikerét jelzi egyebek között, hogy 2020 decemberére az aktív korúak foglalkoztatási rátája 70,4 százalékra emelkedett, valamivel magasabb volt az egy évvel korábbinál, a munkanélküliségi ráta pedig, bár emelkedett, uniós szinten továbbra is az egyik legalacsonyabbnak számít.

A járvány következtében köztudottan a turizmus és a vendéglátás sérült a legnagyobb mértékben. A szektorban jelentős fejlesztések történtek a pan­démia időszakában is, ami a gazdaság újraindítását követően biztató alapokkal szolgálhatja a dinamikus felépülést.

A beruházások alakulása a hazai gazdaság hosszútávú, fenntartható növekedésének meghatározó pillére, a kormány lendületes beruházásösztönző tevékenysége a tartós növekedés kulcsmotívuma lehet. A bruttó állóeszköz-felhalmozás részesedése a GDP-ből uniós szinten hazánkban az egyik legmagasabb.

A járvány mindannyiunk életére hatással van, a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében a személyes távolságtartás, a védőfelszerelések használata mindennapjaink része lett, ugyanakkor még nem élhetünk teljes biztonságban. Ez a megfelelő mennyiségű vakcina beérkezését követően, a népesség nagyarányú átoltottságával érhető el leghamarabb. A gazdaság újraindítása tekintetében meghatározó a vakcinák piacán folyó keresleti verseny, amelynek nyertesei nemcsak a járvány visszaszorulása, hanem a gazdaság felépülése tekintetében is előnyösebb gazdasági pozícióba kerülnek. Ám az oltási hajlandóság kérdésében az elérhető vakcinák biztonságossága és annak szubjektív megítélése még mindig az egyik legfontosabb szempont, ez pedig nem azonos a vakcinák hatékonyságával.

A biztonságosság kérdésében a hatékonyság mellett a távolabbi jövő egészségügyi kockázatait is mérlegelni kell, ami gazdasági szempontból a munkaerő rendelkezésre állása és a társadalombiztosítás megterhelése okán sem hagyható figyelmen kívül.

Bár az oltási hajlandóság december eleje óta számottevően nőtt (15-ről 38 százalékra), február első hetében megtorpant a hetek óta tartó emelkedés. Ennek hátterében minden bizonnyal a különböző vakcinák biztonságosságáról alkotott kép állhat. Figyelemre méltó, hogy az oltási hajlandóság csökkent a magas végzettségűek körében, és különösen aggasztó, hogy az idősebbek körében is visszaesett a magukat beoltatni szándékozók aránya.

A járványhelyzettel kapcsolatos legújabb fejlemények közül közvetlenül a Központi Statisztikai Hivatalt, de voltaképpen az adatok minden majdani felhasználóját érinti, hogy a fertőzések kockázatának elkerülése érdekében – Európa számos országához hasonlóan – hazánkban is elhalasztotta a kormány a 2021 tavaszára tervezett népszámlálás végrehajtását, ennek időpontja a döntés értelmében 2022. október és november lesz, amikor már biztonságos, várhatóan járványmentes, így mind az adatszolgáltató lakosság, mind a 30 ezer számlálóbiztos szempontjából kedvező körülmények között valósulhat meg.