Bitcoinbuborék vagy digitális arany?

A bitcoin 2021-es új árfolyamcsúcsai erőteljes szakmai vitákat generálnak. A bitcoin hívei és az eszközre kritikusan tekintők véleménye jelentősen eltér. Az előbbiek a jövő értéktartó befektetését, digitális menedékeszközt látnak benne, ami átveszi az arany szerepét. A kritikusok szerint egy másolható forráskódról van szó, amelynek az értékét az a hit adja, hogy értéket őriz, miközben nincs valós belső értéke.

További állításuk, hogy a bitcoin a hagyományos pénzfunkciókat nem képes ellátni, ami akadályozza általános használatát, ezért a tábor a bitcoinra „digitális tulipánként” hivatkozik. A nézőpontok szélsőségesen eltérnek, érdemes tehát mélyebbre ásni.

A 2020-ban kezdődő árfolyam­emel­kedés eltérő a 2017-es időszakhoz képest. A fő különbség, hogy nagyvállalati szereplők (Grayscale, MicroStrategy, Tesla) is beléptek a bitcoint vásárlók körébe, és propagálják az eszközt. Az említett cégek gyakorlata, és az, hogy részvény- vagy kötvénykibocsátás után fektetnek az említett eszközbe, ráirányíthatja a hatóságok figyelmét a folyamatra. Azzal ugyanis, hogy

a nagyvállalatok szabad likviditásuk egy részét a banki dollárszámlájukról bitcoinba helyezik át, önmagában a szuverén devizákkal szembeni lépésnek értelmezhető.

Ezzel párhuzamosan a lakossági érdeklődés miatt egyre több befektetési alap is kriptoeszköz-alapú termékek kialakításán dolgozik. Ez szabályozás alá eső pénzügyi tevékenység. Továbbá az is fontos, hogy a bitcoin anonimitása aggályokat vethet fel a pénzmosás elleni szabályozás megfelelő betartása szempontjából. Így a kriptopiacra pillanatnyilag jellemző szabadság hamarosan változni fog.

A bitcoinhívek szerint tökéletes a környezet az árfolyam beláthatatlan mértékű növekedésére. Állításuk szerint a fiat pénzek (a központi bankok és más állami hatóságok által kibocsátott és deklarált törvényes fizetőeszközök, amelyek mögött nincsen semmilyen – például arany – fedezet) elvesztik értéküket, és a bitcoin lehet a hatékony védekezés.

Erre három megjegyzést érdemes tenni. Egyrészt a bitcoin is fiat eszköz, mert nincs mögötte tartalék; másrészt a bitcoin árfolyam-volatilitása kiugró, a napi 5-10 százalékos árfolyammozgások általánosak; végül a bitcoin ára is dollárban van kifejezve. A bitcoin árfolyamának emelkedése mögé sok érv sorolható fel, de egy értékállóságra törekvő eszköz esetében az ezer százalék fölötti éves árfolyam-emelkedés a fogalom alaplogikáját kérdőjelezi meg. Mindezek ellenére növekszik a befektetői érdeklődés. Ha az intézményi elterjedés folytatódik, egy kritikus tömeg elérése már a monetáris rendszer hatékony működését kockáztatná. Ez új helyzet lenne, mert a pénzrendszer feletti kontroll elvesztését egyetlen állam vezetése sem nézné tétlenül.

A bitcoin nem a jövő technológiája. Pénzügyi tranzakciószám, annak költsége és időigénye tekintetében messze le van maradva a jelenlegi pénzügyi infrastruktúrától.

Továbbá a bitcoin hálózatának működése súlyosan környezetszennyező. A legtöbb „bánya” olcsó elektromosáram-igénye miatt szénerőművekhez kapcsolódik. A bitcoinhálózat működtetése pontosan az ellentéte annak az egyre több állam és jegybank által megkezdett útnak, amely a zöld- és fenntartható pénzügyi termékek és beruházások erősítését szolgálja. A blockchaintechnológia lehet nagyon hatékony, de a bitcoin működtetése nem az.

A szuverén devizákat és a monetáris politika hatékonyságát aláásó üzenetek miatt a jegybankok és a szabályozók is növekvő figyelemmel kísérik a térhódítást. A jegybankok az utóbbi években a digitális jegybankpénz kutatása és fejlesztése irányába mozdultak, köztük az Európai Központi Bank is. India nemrég jelentette be, hogy digitális jegybankpénz fejlesztésébe kezd, és a magánszektor kriptoeszközeinek betiltását készíti elő. A bitcoin terjedése önmagában szabályozói kérdések sorát veti fel, de a tömeges elterjedés az államok működőképességét veszélyeztetné. Nem meglepő, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos rendelettervezet az Európai Tanács előtt van.