A mennyiség helyett már a minőség a fontos

Markáns változásokat lehetett tapasztalni az elmúlt tíz évben az alkoholfogyasztási szokásokban. A KSH adatai szerint csak ez alatt a tíz év alatt több mint 5 százalékkal emelkedett az alkoholt mértékletesen fogyasztók száma Magyarországon. Ám nemcsak a mennyiségben tapasztalható szembeszökő változás, hanem a minőség tekintetében is.

Az elmúlt években Európa nyugati részein megfigyelhető „prémiumizálódási” trendek elkezdtek begyűrűzni és teret hódítani a hazai italpiacon is. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a fogyasztók egyre kifinomultabbá válnak, és többet várnak el a pénzükért minőségben és fogyasztói élményben egyaránt.

A trend terjedésében nagy szerep jut az Y generációnak, amelyet az etikus választás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség jellemez – ennek a generációnak a tagjai kifejezetten keresik a természetes eljárásokkal készült italokat. Ennek köszönhetően tehát elindult az a folyamat, amelynek eredményeképpen a hangsúly a mennyiségről eltolódik a minőség irányába, és elsősorban az élményfaktor fogja meghatározni az alkoholfogyasztást.

Gazdasági szempontból is előnyös lehet ez a trend mindazoknak az országoknak, ahol a prémiumitalok egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert. A fogyasztásról szóló statisztikai adatok azt mutatják, hogy többen isznak alkoholtartalmú italokat a magyar népesség körében, ám az is látható, hogy a fogyasztók keresik a prémium-, szuperprémium- és ­ultraprémium-termékeket, amelyeknek az ára értelemszerűen magasabb, mint az átlagos termékeké. Mindez azt jelenti, hogy többen, magasabb ráfordítás mellett, összességében kevesebb, de jobb minőségű alkoholt fogyasztanak.

Egyúttal az sem elhanyagolható, hogy a prémiumtermékek adóvonzata is számottevően magasabb, ami ismét csak a gazdaság előnyére válik. Emellett természetesen a minőségi és mérsékeltebb alkoholfogyasztás pozitív hatása közegészségügyi szempontból sem elhanyagolható.

Alulmaradnak a fogyasztókért vívott versenyben azok a gyártók, disztribútorok és italkereskedők, akik nem mérik fel idejében ezeknek a változásoknak a jelentőségét, és nem vállalnak részt akár proaktívan a trendek formálásában. Mindez alapjaiban újragondolt stratégiát kíván meg: új termékeket kell piacra dobni, a kommunikáció nyelvezetén, a reklámokban és a termékek csomagolásán megmutatkozó vizualitáson is alakítani kell a versenypozíció megtartása érdekében.

A fiatalabb generációnak alapvetően az élmények az elsődlegesek – ezért lényeges, hogy a termékek készítői megértsék, hogy önmagában a jó termék kevés a fogyasztók meggyőzéséhez, a fogyasztási szokásaikra optimalizált megoldások híján aligha lehet sikeres egy brand.

Felgyorsította és némileg át is alakította a pré­­­­miu­­mi­zálódási trendeket a koronavírus-járvány. Ennek következtében most felvirágzóban van az úgynevezett ready-to-drink kategóriába tartozó, már fogyasztásra kész, előre bekevert italok népszerűsége. Az IWSR kutatása szerint csak 2019 és 2020 között mintegy kétezer új termék jelent meg ebben a kategóriában a világ tíz legfontosabb, előre bekevert italokat forgalmazó piacán. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a koronavírus okozta kényszerhelyzetben a hangsúly átkerült a vendéglátóegységekben történő fogyasztásról az otthoni fogyasztásra. Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a termékek készítői kreatív megoldásokkal támogassák meg értékesítési tevékenységüket: az on-trade egységek bezárását követően ugyanis közvetlenül a fogyasztókat kell megszólítani, akár tippekkel, ötletekkel segítve őket abban, hogy a koktélbárok hangulatát otthon is meg tudják teremteni.

A vírushelyzetnek tulajdonítható a másik, szintén a közelmúltban bekövetkezett jelentős változás is: az online értékesítés növekedése.

Fontos, hogy a prémiumszegmens gyártói felismerjék ezt a tendenciát, és megerősítsék online jelenlétüket, mert a versenyképességüket így tudják megőrizni. Az exponenciálisan növekedő online kiskereskedelem mellett a fejlett pia­cokon erőteljesen fejlődik az online nagykereskedelem kategóriája is. Ez a trend Magyarországon is jelen van már, és várhatóan a jövőben tovább fog erősödni.

Nem hagyhatók tehát figyelmen kívül a fogyasztási szokások terén tapasztalható változások, ahogyan a gazdasági körülmények által generált új trendek sem. Noha számos, eddig jól bevált gyakorlat felülvizsgálatát kívánja meg mindez, már most látható, hogy hosszú távon csak azok a gyártók, disztribútorok és kereskedők tudnak eredményesen működni és nyereségessé válni, akik nem sajnálják a befektetett energiát és költségeket, amelyeket ez a kialakult új helyzet és az ahhoz való alkalmazkodás megkövetel.