Előreléptünk öt helyet

Az IMD 2021. évi 33. versenyképességi tanulmánya szerint Magyarország a vizsgált 64 ország között – öt hellyel javítva versenyképességét – a 47. helyről a 42.-re lépett előre. A június 17-én megjelent 558 oldalas elemzés négy területet, a gazdasági teljesítmény színvonalát, a kormányzati és céges működés hatékonyságát és a tágan vett, az oktatást és az egészségügyet is magában foglaló infrastruktúra minőségét elemzi összesen 334 kritérium szerint, amelyekből 163-at statisztikai adatokkal, 92-t kérdőíves felméréssel vizsgál.

Értékel továbbá 79 úgynevezett háttéradatot, de ezek eredményeit nem számítja bele az általános, a versenyképességi helyezést meghatározó kompozit mutatóba. A végső helyezésbe beszámító összes adat 64 százaléka statisztikai adat, 36 százaléka pedig a kérdőíves felmérésből számított érték.

A 2021. évi tanulmányban az első öt helyen Svájc, Svédország, Dánia, Hollandia és Szingapúr található. A legjobban teljesítő régió Kelet-Ázsia, Nyugat-Európa csak a második, Kelet-Európa pedig a hatodik. A gazdasági mutatók és a kormányzati hatékonyság mutatóiban egyaránt Kelet-Ázsia országai vannak az élen. Viszont az infrastruktúra és a céges hatékonyság vonatkozásában Nyugat-Európa vezet. Kelet-Európát tizenkét ország képviseli, közülük a legjobb helyezést, a 26. helyet Észtország érte el. A legrosszabb, 59. pozícióban Horvátország van.

A V4-országok között továbbra is Csehország áll az élen, viszont Magyarország előrelépett a harmadik helyre.

A négy vizsgált területen a V4-ek és Ausztria pozíciója érdekes különbségeket mutat. A kormányzati hatékonyság és az infrastruktúra tekintetében a harmadik, a céges hatékonyságban viszont az utolsó előtti helyen vagyunk. De a céges hatékonyság tekintetében nem nagy a különbség Magyarország, Lengyelország és Szlovákia között (55., 56., 57. hely). A négy területből háromban Ausztriáé az elsőség.

A kiváló magyar gazdasági pozíció elsősorban a cégek szempontjából fontos tényezőknek, például a kedvező tőkebefektetési lehetőségeknek és az alacsony nyereségadónak köszönhető. Javítja továbbá gazdasági teljesítményünket a magas beruházási ráta és a jó foglalkoztatottsági szint is. A tanulmány szerint a legnagyobb gyengeségeink a gazdaság területén a magas infláció (54. hely), a kormányzati hatékonyságban a magas fogyasztási adó (64. hely), a céges hatékonyságánál a gyenge alkalmazkodóképesség (62. hely) és az alacsony szintű digitalizáltság (62. hely).

Az infrastruktúra területén két tudásmutatóban van rossz helyezésünk: a nyelvtudás (59. hely) és a digitális tudásszint területén (58. hely). Mindent összevetve összesített eredményünk a 2020. évi 47. helyről a 42.-re, azaz öt hellyel javult, a 2017. évi 52.-hez képest pedig tíz hellyel lett jobb. Ugyanakkor Csehország és Lengyelország pozíciója romlott. Szlovákia 2020 óta hét, 2017 óta egy helyet javított. Ausztria a 2020-as eredményén három helyet rontott, a 2019-esen azonban hatot javított.

Az elért eredményünk jó, de oda kell figyelni azokra a mutatókra, amelyekben a pozíciónk gyenge, hiszen ezeket javítani szükséges.

Minden olyan pozíciót gyengének kell minősítenünk, amelyben a helyezésünk rosszabb, mint az általános 42. helyünk. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk azokra a jellemzőkre, amelyeknél a pozíciónk az 50. helyet sem éri el. Ilyen például a már említett magas infláción és fogyasztási adón,

a gyenge céges alkalmazkodóképességen, az alacsony szintű digitalizáltságon és a szintén gyenge nyelvtudáson túl a munkaerő motiváltságának gyengesége (54. hely), a szakképzés problémái (55. hely), a szakemberek elvándorlása (brain drain 60. hely), valamint a cégek társadalmi felelősségvállalásának alacsony szintje (55. hely).

Végül az életminőség-érzet mutatójánál is csak az 56. hely a miénk.

Ezeknek a mutatóknak egy része nehezen mérhető, úgynevezett „puha mutató”, értéküket a felmérések alapján állapították meg. Ennek ellenére nyilván befolyásolják a versenyképességet, ezért ezek javításáról sem szabad lemondani.

Kulcsfeladatnak viszont a céges hatékonyság, az alkalmazkodóképesség javítását kellene tekinteni.

Az IMD-kutatásból úgy tűnik, hogy Magyarországon az állam jobban teljesít, mint a vállalkozások, ami azért egy piacgazdaságban furcsa jelenség. Úgy is jellemezhetnénk a helyzetet, hogy az államnak a cégekért tett kedvező lépései nem tükröződnek vissza eléggé a cégek teljesítményének javulásában.

Az IMD egyébként gyengének ítéli a piaci versenyt, vagyis a cégek inkább az állami támogatásokért, mint a vevők kegyeiért versenyeznek. Ez egyben gátolhatja a piaci indíttatású innovációt, és nem ösztönzi eléggé a digitalizációt sem. Pedig, ahogyan erre az IMD nyomatékosan figyelmeztet, a piacok nagy átalakulásban, változásban vannak. Igazán sikeresek pedig az innovatív és a digitalizációt elterjedten használó, a piacon tudással és minőséggel versenyző cégek és gazdaságok lesznek.