A tudatos fogyasztó tájékozottan utazik

Kinyílt a világ, végre megint utazhatunk. Jó esetben csak szép emlékekkel gazdagodva térünk haza, ám ha mégsem, érdemes – még akár utólag is – tájékozódni az utazással kapcsolatos jogainkról és azokról a hatóságokról, fórumokról, amelyektől hathatós és ingyenes tanácsadást, segítséget kaphatunk. Ezekben a hetekben szerencsére nem jellemző, hogy a légitársaságok a koronavírusra való hivatkozással törölnék egyik vagy másik légi járatukat, ám ha ez mégis megtörténik, fogyasztóként a repülőjegy árának vételár szerinti visszatérítésére vagyunk jogosultak, és nem muszáj utazási utalványt elfogadni. Ahogyan azt sem, ha egy-egy légitársaság a panaszunkra nem válaszol, vagy elutasítja azt, és „lenyeli” a jegyárat.

Hasznos jó tanácsokat olvashatunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) weboldalán a légiutas-jogokról. Ezek gerincét a 261/2004-es EK rendelet adja, amely a visszautasított beszállás és a légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítást és segítségnyújtást szabályozza.

Járat törlésekor például az uniós rendelet alapján, a repülőút távolságának függvényében – 1500 kilométerig 250,  1500 és 3500 kilométer között 400, efelett pedig 600 eurónak megfelelő – kártérítés járhat az utasnak.

Ám ezek az összegek pár órán belüli átfoglalás esetében felére csökkenthetők, sőt, egyáltalán nem járnak, ha bizonyítani tudja a légifuvarozó, hogy a járat törlését rendkívüli körülmények okozták. Ha ilyen körülményre hivatkozik a járat törlése vagy késése kapcsán, vita esetén a bizonyítási teher az üzemeltető légifuvarozóra hárul, ahogyan azokkal a kérdésekkel kapcsolatban is, hogy az utast tájékoztatták-e – és ha igen, mikor – a járat törléséről. Érdemes tudni, hogy például járattörlés vagy nagyobb késés esetében a légitársaság által felajánlott átfoglalási lehetőséget nem köteles elfogadni a fogyasztó. Ám tisztában kell lenni azzal, hogy a jegyár-visszatérítési igény teljesítésekor a saját magunk által megvásárolt újabb jegy ára akár jóval magasabb is lehet, mint az eredeti jegyé. Járattúlfoglalás esetén a saját útjáról önként lemondó utast keres a légitársaság, itt az „önkéntességen” van a hangsúly, így egyezkedési pozícióban vagyunk.

Ám mindaddig, amíg nem kapunk írásos dokumentumot a felajánlott kedvezményekről, nem tanácsos lemondani a saját helyfoglalást. 

Vita esetén az általános elévülési határidőn, vagyis öt éven belül perelhetünk, de ingyenes és pár hónapon belüli megoldás lehet, ha a lakóhelyünk szerint illetékes békéltetőtestülethez fordulunk jogorvoslatért. Ennek persze fontos előfeltétele, hogy az utazó fogyasztó igazolni tudja, megpróbálta rendezni a vitáját a szolgáltatóval, legyen az légitársaság, utazási iroda, szálloda stb. Az esetek többségében a testület előtti eljárásban egyezséget kötnek a felek, vagyis jellemzően még azok a vállalkozások is beadják a derekukat, amelyek a fogyasztó megalapozott panaszát korábban válaszra sem méltatták vagy elutasították. Magyar fogyasztó magyar székhelyű légitársasággal szembeni, belföldi panasza esetén közvetlenül vagy az erre rendelt online vitarendező patformon is fordulhat a testülethez, és ezzel párhuzamosan akár az általános fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező kormányhivatalokhoz is.

Ami pedig a határon átnyúló igényérvényesítést illeti, adott az ITM berkein belül működő Európai Fogyasztói Központ (EFK).

Ez a fórum akkor segíthet, ha egy Magyarországon lakóhellyel rendelkező fogyasztónak egy másik uniós országban vagy Norvégiában, esetleg Izlandon székhellyel rendelkező légitársasággal szemben merül fel panasza, és ezt nem sikerül közvetlenül a légifuvarozóval rendeznie. Erre az évre még nincs adat, 2020-ban azonban mintegy 52 millió forint értékben érvényesítette sikeresen az utasok vagyoni igényét az EKF, érdemes tehát evidenciában tartani.