Jó ideig maradnak még a fosszilisok az energiapiacon

A tavalyi visszaesés után az idén ismét nő az igény a földgáz és az áram iránt. A megugró kereslet akkora áremelkedéshez vezetett, hogy annak mértéke még a szakértőket is meglepte. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) átfogó, a hazai energiapiacot termelési és fogyasztási oldalról egyaránt megvizsgáló elemzéséből kiderül, hogy a földgáz világpiaci ára három hónap alatt 80, fél év alatt 151 százalékkal emelkedett a 2021. augusztus 6-i adatok alapján. Júniusban hazánkban egyetlen hónap alatt több mint 8 euróval emelkedett a földgáz magawattóránkénti ára, tavaly júniushoz viszonyítva pedig egyenesen a négyszeresére nőtt.

Nem túl biztató az sem, hogy a MEKH előrejelzése szerint a piaci szűkösség velünk marad: a kereslet és a kínálat egyensúlyba kerülését és az árak mérséklődését csak 2023-tól várják a kereskedők.

A MEKH adatai szerint az árampiacon is komoly ármozgások zajlottak. A másnapi zsinórár olykor már meghaladta a 100 eurót is megawattóránként, az előrejelzés szerint pedig a jövő évi zsinórárak is 74 euró/megawattórára emelkedtek. Ez 50 százalékkal magasabb, mint a tavaly júniusban mért érték.

A magas áramkeresletre egyértelműen a gazdasági fellendülés és a kedvező növekedési kilátások adnak magyarázatot. Emellett a klímaváltozásnak is óhatatlan szerepe van benne: a forró nyár, a hőhullámok miatt is emelkedik a fogyasztás. Az pedig szintén befolyásolja az árakat, hogy miből is állítjuk elő az áramot.

Az éghajlati és fenntarthatósági szempontok miatt sem mellékes körülmény, milyen forrásokból elégítjük ki a fokozódó keresletet.

Hazai energiatermelésünk 48 százaléka nukleáris, 22 százaléka földgázeredetű, a megújulók aránya pedig 21 százalék. Noha az utóbbiak részaránya folyamatosan emelkedik, aligha tagadható, hogy van még hova fejlődnünk ezen a téren.

A hazai adottságok alapján teljesen világosan látszik, hogy a földgáz az a sajnálatosan szükséges rossz, tehát fosszilis energiaforrás, amely még jó ideig energiagazdálkodásunk része lesz. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyasztók igényeit ki tudjuk elégíteni, hogy állandó energiamennyiséget tudjunk biztosítani, jó ideig még szükség lesz egy jól tárolható, könnyen felhasználható energiaforrásra, amelyi kiegyenlíti a fogyasztást és a termelést. Az időjárásfüggő megújulók relatíve rosszul szabályozhatók, a tárolásuk is komoly kihívásokat okoz, ezért a földgáz még hosszú évtizedekig velünk marad. 

Sőt, abból a szempontból kimondottan kulcsszerepet tölt be még egy ideig, hogy a szaporodó megújuló energetikai fejlesztésekkel egyre nagyobb az igény a kiegyenlítő energetikai szolgáltatásokra. Ennek ugyanis a magyar viszonyok között a rugalmas és magas hatékonyságú gázmotoros kapacitások az ideális eszközei, természetesen a fenntarthatóság szigorodó keretrendszerének maradéktalanul megfelelve.

A MEKH elemzéséből remekül körvonalazódik, hogyan csökkent jelentősen az energiafogyasztás a világjárvány hatására, majd hogyan fordult át a trend a lezárások feloldása után a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan.

Ez ugyan egyszeri jelenség volt, a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények azonban visszatérően okoznak majd jókora kilengéseket az energiapiacon: az extrém forróság ugyanúgy, mint a kemény mínuszok. Ezek megfelelő kezeléséhez pedig jó darabig még a földgáz lesz az optimális megoldás.