Az emberiség válaszútjai

A klímaváltozás sokkal gyorsabban vált valósággá, mint a korábban jelzett forgatókönyvek, és hamarabb vált egyértelmű fenyegetéssé a bolygó, az emberiség és a világgazdaság számára. Példátlan és drasztikus lépésekre van szükség ahhoz, hogy megnyerjük a versenyt a globális éghajlati válság ellen. A kihívás óriási, a szükséges erőfeszítések pedig – az emberiség történetében először – megkívánják minden fontos szereplő mozgósítását. Országoknak, üzleti és kormányzati szereplőknek kell összefogniuk a tudomány képviselőivel, a civil társadalommal, a médiával és más érintettekkel.

Közösen kell küzdenünk azért, hogy biztosítsuk saját magunknak és az elkövetkező nemzedékeknek a klíma stabilitását és biztonságát.  

A napokban ért véget az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 26. ülése, a COP26 (Conference of the Parties) Glasgow-ban. Állam- és kormányfők azért gyűltek össze, hogy megállapodjanak az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeinek csökkentését és megelőzését szolgáló célokról, eszközökről.

A csaknem kéthetes tárgyalássorozatot követően 197 ország küldöttei jókora kompromisszumokkal fogadták el az új klímaegyezményt. A Glasgow Climate Pact (Glasgow-i klímaegyezmény) tükrözi az érdekeket és az ellentmondásokat, valamint a napjainkban világszerte jelen lévő politikai akaratot – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára. Szerinte a megállapodás egy fontos lépés, de nem elég. „Fel kell gyorsítanunk a klímavédelem érdekében tett lépéseket, hogy életben tartsuk a célt: a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 fokra korlátozását” – tette hozzá. A COP26 elé kitűzött célok között szerepelt például egy kötelezettségvállalás a globális szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig, és százmilliárd dolláros támogatás a sebezhető térségek számára.

Ezeket a célokat ezen a konferencián nem sikerült elérni. De van néhány építőkövünk a fejlődéshez

– jelentette ki Guterres.

A tárgyalások soha nem könnyűek… ez a konszenzus és a multilateralizmus természete

– mondta Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ügyvezető titkára.

Élvezzük, amit elértünk, de készüljünk fel arra is, ami ezután következik

– tette hozzá. A COP26-tal tettünk ugyan egy lépést előre, de a bejelentett tervek apró betűs részeinek kidolgozása és az elképzelések megvalósítása még hátravan. 

Izrael a legmagasabb szinten vett részt a glasgow-i konferencián, ahol Naftáli Benet miniszterelnök a tettek fontosságát hangsúlyozta. „A történelem nem az ambícióink alapján fogja megítélni nemzedékünk válaszát a fenyegetésre, hanem a tetteink alapján.” Mint mondta, Izrael az éghajlatváltozással kapcsolatos forradalom kezdetén áll. Az ország egy száz lépésből álló klímavédelmi tervet készített, amelynek végrehajtása során többet tesz a tiszta energia előmozdításáért és az üvegházhatású gázok csökkentéséért, mint valaha.

Például vállalja, hogy 2050-re nullára csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2025-ig pedig fokozatosan megszünteti a szén használatát. 

Területét tekintve Izrael ugyan kis ország, az éghajlatváltozásra gyakorolt pozitív hatása mégis tetemes. Tapasztalata és tudása számos választ és megoldást kínál a klímaválságra, a környezetvédelmi innovációi pedig nagyban hozzájárulnak a fenntarthatósághoz. Az izraeli klímavédelmi technológiák világszerte változást hoznak a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a megújuló energiák területén is. 

Izrael sikereinek alapja az innováció mellett az együttműködés.

Vállalatok, kutatóintézetek és a kormányzat közösen dolgoznak azért, hogy tisztább levegőt, tisztább vizet és egy élhetőbb bolygót hagyjunk a következő generációkra. Izrael szívesen megosztja tudását és tapasztalatát annak érdekében, hogy így is hozzájáruljon a globális mérséklési célok eléréséhez, a klímaváltozás által már érintett országok és közösségek ellenálló képességének kialakításához, valamint az ENSZ fenntartható fejlődésre vonatkozó céljainak megvalósításához. A klímainnováció terén folytatott nemzetközi együttműködés nagyszerű lehetőség arra is, hogy támogassuk a fejlődést, erősítsük a gazdaságot, új munkalehetőségeket teremtsünk, miközben megőrizzük a természetet, az éghajlatot és bolygónk ökológiai sokszínűségét.