A 21. század egyik legkevésbé látványos tudományága – kiemelkedő hasznossága ellenére – kétségkívül a matematika lett. Az iskolákban elsajátított matematikai tudásra sokan tekintenek úgy, hogy alig van igazi jelentősége vagy szükség van rá az érettségi vizsgákon túl. Pedig a matematika, amellett, hogy rengeteg intellektuális izgalmat rejt magában, a múltban és napjainkban is átszövi a társadalmat és a gazdaságot. Magyarországot e tudományág nagyhatalmaként szokták emlegetni, de a jövőre vonatkozóan szaporodnak a kedvezőtlen jelek ezen a területen.
A matematika jelentősége, valamint a közbeszédben betöltött szerepe nagyon aránytalan viszonyban vannak. Pedig a tudományág az elmúlt évszázadok fejlődésének egyik nyertese:
meghódította a természettudományt, átformálta a társadalomtudományok nagy részét, illetve enélkül nincs egészségtudomány, ökológia-környezetvédelem és természetesen gazdasági élet sem.
Napjainkban mindent átsző a hálózatokban való gondolkodás – ennek is a matematika az alapja –, nem beszélve a koronavírus-járvány problémáiról, amelyeknek nélkülözhetetlen szakértője a matematikus. Mégsem tartozik a legnépszerűbb tudományágak közé, pedig hazánkban – az alapoktól az aktuális csúcságazatokig – építeni lehetne a matematikai tudásra, hiszen a történelem során is bizonyítottuk, hogy nagy eredményeket tudunk elérni ezen a területen.
Hazánk egyik legintenzívebb fejlődése a XIX. és a XX. század fordulóján következett be, nem véletlenül. Ez a nagy társadalmi és gazdasági haladás ugyanis egybeesett a hazai matematika nagy, Bolyaik utáni időszakával. A korabeli magyar közeg világszínvonalát az is mutatta, hogy innen nőttek ki az „amerikai marslakók”: Neumann János, Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leo, továbbá Lánczos Kornél, Pólya György és mások. Érdekesség, hogy Magyarország a világon elsők között indított középiskolás matematikaversenyt is, amely hagyományt a mai napig ápolják. Szilárd alapok, kiemelkedő szakmai eredmények.
Mindezek ellenére ma Magyarországon sajnos bizonytalan a matematika megítélése.
Az iskolákban kevesen jutnak olyan oktatási módszerekhez, amelyek izgalmassá teszik számukra ezt a tárgyat, mindemellett a PISA-felméréssorozatok eredményei is aggasztóak.
Némileg árnyalják a képet a magyar diákok nemzetközi versenyeredményei, ugyanakkor drasztikusan csökken az emelt szinten érettségizők száma is a tárgyból. Az elhivatott tanárok és e tárgy iránt elkötelezett diákok teljesítménye próbálja elfedni a problémákat. No meg Szemerédi Endre és Lovász László Ábel díjai.
Látnunk kell, hogy ez a tudományág további fejlesztésre szorul, leginkább az oktatás berkein belül. Már csak azért is, mert a mai világban, ahol mindent átsző a matematika, komoly lehetőség lehet a terület arra, hogy mi, magyarok még nagyobb arányban tudjunk hozzájárulni az egyetemes közjóhoz.
Mi tehát a teendő? Egyértelműen szükség van a matematika jelentőségének felülértékelésére, fontos, hogy minél több erőforrást és tudást koncentráljunk erre a területre, és minél több fiatal előtt nyíljon lehetőség arra, hogy a legmodernebb és legszórakoztatóbb oktatási módszerekkel sajátíthassa el ezt a tantárgyat. Azt már bebizonyítottuk, hogy a magyar ember jó a matematikában, de jól tudjuk, hogy okosnak születni nem elég: a tanulás megfelelő körülményei legalább ugyanennyire fontosak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.