Körforgásos gazdasági megoldások – olcsóbb finanszírozás

A párizsi klímaegyezmény részeként közel kétszáz ország önkéntesen kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett. A klímaegyezmény követelményeinek teljesítése megköveteli a vállalatok alkalmazkodását is, aminek egyik eleme a körforgásos gazdaságra történő átállás, vagyis a lineáris gazdasági modell elhagyása a magán- és az állami szervezetekben is. 

A körforgásos modell célja a gazdasági ciklus teljes bezárása és az erőforrások optimalizálása. 

Ehhez azonban a termékek teljes életciklusát újra kell gondolni – a tervezéstől kezdve a gyártáson és a fogyasztáson át egészen a hulladékkezelésig. A terméktervezés során törekedni kell a hasznos élettartam maximalizálására, valamint arra, hogy az élettartam végén a termék – újrahasználat, újragyártás vagy újrahasznosítás révén – teljes egészében visszakerüljön a gazdasági körforgásba, vagy biológiai úton lebomoljon. 

A körforgásos gazdaságban tehát a keletkezett hulladék mennyisége minimális. 

Ez nemcsak a párizsi megállapodás teljesítéséhez járulhat hozzá, hanem a vállalatok számára is nyereséges lehet. 

Becslések szerint a körforgásos gazdaság 2030-ig 4,5 billió dolláros üzleti lehetőséget jelenthet globálisan. Ennek ellenére a 2021-ben kiadott Circularity Gap Report szerint az évente globálisan felhasznált több mint 100 gigatonna anyagmennyiségen az újrahasznosítási arány az elmúlt két évben nemhogy nőtt volna, de 9,1 százalékról 8,6 százalékra csökkent. A riportból az is kiderül, hogy a körforgásos gazdasági stratégiák megalkotása és megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a klímacélok eléréséhez és a globális felmelegedés mérsékléséhez, valamint hogy 22,8 milliárd tonnával csökkenthetné a szén-dioxid-kibocsátást a jelenlegi vállalásokon felül, ami 39 százalékos csökkenés lenne a 2019-es szinthez képest.

Ha a vállalatok szeretnék a körforgásos gazdaság szempontjait beépíteni a működésükbe, akkor nem elég megérteniük, hogy a klímacélok teljesítése hogyan teremthet többletértéket és hogyan teheti hatékonyabbá a gazdasági folyamatokat, fel kell készülniük a cirkularitás mérésére is. Ehhez a Circular Transition Indicators (CTI) Tool nyújthat hatékony és átfogó megoldást, amellyel a vállalatok körforgásos teljesítménye iparágtól és technológiától függetlenül meghatározható. 

Mindezen túl a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a jelenlegi és jövőbeli szabályozásokhoz és standardokhoz. Ilyen szabályozás az európai Zöld megállapodás (Green Deal), amelyet az Európai Bizottság 2020 márciusában új, körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervvel egészített ki. 

A terv fókuszában a hulladékmegelőzés és -kezelés áll, célja a növekedés és a versenyképesség erősítése. 

A klímasemleges célok elérését támogatja az EU Fenntartható finanszírozási akcióterve is, amely létrehozta a fenntartható tevékenységek egységes osztályozását. Ennek keretében lépett hatályba 2020-ban az EU taxonómiarendelete, amely meghatározza azokat a zöldtevékenységeket, amelyek lényegesen hozzájárulnak a rendeletben kiemelt hat környezeti célkitűzés – éghajlatváltozás mérséklése, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, körforgásos gazdaságra való átállás, a szennyezés megelőzése és csökkentése, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – egyikéhez. A rendelet értelmében biztosítani kell azt is, hogy az egyik cél érdekében tett lépések ne okozzanak jelentős kárt a másik öt cél elérésében (Do No Significant Harm (DNSH)). 

A környezeti célokhoz jócskán hozzájáruló zöldtevékenységeket definiáló kiegészítő bizottsági rendelet (Environmental Delegated Act) végleges változata 2022-ben lesz elérhető. A rendelet 2021 augusztusában megjelent tervezete alapján 8 makroszektorban 27 gazdasági tevékenység – például műanyag csomagolóanyagok gyártása, élelmiszer és ital gyártása, nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása, biohulladék hasznosítása anaerob lebontással és/vagy komposztálással – járul jelentősen hozzá a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. 

Mit is jelent ez a gyakorlatban? A taxonómiarendelet szerint egy üdítőital-gyártó akkor járul lényegesen hozzá a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, ha a csomagolás alapanyagának kiválasztása és kialakítása támogatja a használatot követő újrahasznosítást, valamint törekszik a veszteség és a pazarlás minimalizálása. A rendelet azt is előírja, hogy az elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos csomagolás tömegének legalább a 85 százaléka újrahasznosított vagy megújuló forrásból származó anyag legyen, a csomagolás teljes tömegének pedig legalább a 95 százaléka újrahasznosítható vagy házilag komposztálható legyen. A jelentős károkozás elkerülésének elve értelmében vizsgálni kell a csomagolóanyagok életciklusa során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátását, beleértve a tervezett életciklus végén történő kezelést is. 

Más a helyzet egy ingatlanfejlesztőnél, aki a hat környezeti cél közül a klímaváltozás mérsékléséhez tud leginkább hozzájárulni, így ott a körforgásos gazdaság nem mint fő cél, hanem a nem számottevően sérülő másik célok egyikeként jelenik meg. 

A jelentős károkozás elkerülésének elve értelmében a nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 százalékát elő kell készíteni újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra vagy egyéb anyaghasznosításra, beleértve az egyéb anyagok helyettesítésére hulladékkal végzett feltöltési műveleteket is, a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban. Ezenfelül az épülettervezésnek és az építési módszereknek támogatniuk kell a körforgásos jelleget, és be kell mutatniuk, hogy az épületek erőforrás-hatékonyabbak, alkalmazkodóképesebbek, rugalmasabbak és szétszerelhetők az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás lehetővé tétele érdekében.

Ha e követelmények bármelyike nem teljesül, az adott üzleti tevékenység, beruházás nem tekinthető EU-taxonómiához igazított tevékenységnek, így várhatóan nem tudja majd igénybe venni a legkedvezőbb finanszírozási lehetőségeket. Ezért a jövőben a rendelet jelentős hatással lehet az üzleti életre.

A taxonómiarendelet alapján a hatálya alá kerülő vállalatoknak 2022-től közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben kapcsolódik a meghatározott környezeti szempontból fenntartható tevékenységekhez. 

Jelentési kötelezettségük azoknak a vállalkozásoknak lesz, ahol az adott üzleti évben az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 500-at vagy a következő három mutatóérték közül bármely kettő meghaladta a megszabott határértéket: 

a mérlegfőösszeg a 6 milliárd forintot és/vagy az éves nettó árbevétel a 12 milliárd forintot, és/vagy az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250-et. A jelentési kör 2024-től várhatóan tovább bővül.