2021 valószínűleg az ambiciózus kormányzati bejelentések, vállalati ígéretek és a pénzügyi szektor újabb vállalásainak éveként kerül be a klímavédelem történetébe. Az Európai Központi Bank és más szabályozó szervek (mint például a TCFD munkacsoport vagy a pénzügyi rendszer zöldebbé tételére létrehozott hálózat, az NGFS) is több kezdeményezést indítottak a klímaközpontú pénzügyi szabályozások érdekében.
Az üvegházhatású gázok globális kibocsátása közben ismét növekedésnek indult, így egyre nagyobb a nyomás, hogy elmozduljunk az alacsony vagy nulla kibocsátású világ felé. Várhatunk-e komolyabb előrelépést az idén?
A pénzügyi szektorban 2022 lehet a nagy áttörés éve.
A tavalyi szabályozási lépésekből kiindulva nem elképzelhetetlen, hogy a korábbi önkéntes alapú beszámolás és kockázatértékelés helyett már idén alapvető elvárássá válik, hogy a környezeti hatásokkal kapcsolatos információk a lényeges pénzügyi adatok és jelentések között jelenjenek meg. Hogyan hat mindez a befektetőkre és a pénzügyi intézményekre a gyakorlatban?
Az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) legutóbbi iránymutatásai alapján három gyakorlati lépést emelnék ki, amelyeket a pénzügyi szektor szereplőinek meg kell tenniük ahhoz, hogy finanszírozni tudják a klímavédelmi lépéseket, és sikeresen alakítsák át pénzügyi portfólióikat.
Az éghajlattal kapcsolatos kockázatok megértése
A befektetőknek világos képet kell kapniuk arról, hogy a vállalatok bevételeit és költségeit, valamint eszközeik pénzügyi értékelését hogyan befolyásolják az éghajlattal kapcsolatos kockázatok. Ezek között két főbb kategóriát érdemes figyelembe venni: a fizikai kockázat közvetlenül veszélyezteti az eszközöket és az értékláncokat, a fizikai fenyegetésekre adott szabályozási, jogi, technológiai és piaci válaszok pedig tranzíciós kockázatot jelenthetnek.
Bár az igazán kritikus fizikai kockázatok növekvő veszélyei csak hosszú távon tűnhetnek problémának, egyes tényezők – elsősorban tranzíciós kockázatok – rövid távon is komoly aggodalomra adhatnak okot. Ezek ugyanis nagymértékben függnek az éghajlat változására adott válaszainktól, és jelentősen befolyásolja őket a politika és a piaci hangulat várhatóan heves ingadozása.
Az éghajlattal kapcsolatos kockázatok számszerűsítése és közzététele
Miután az egyes vállalatok kitettségeit megértettük, számszerűsíteni kell őket oly módon, hogy beépíthetők legyenek a rendszeres kockázatelemzésbe és az eszközértékelésekbe. A rendelkezésre álló legjobb megoldás, ha jól megtervezett és részletes makrogazdasági éghajlati forgatókönyveken alapuló, informatív éghajlati stresszteszteket végzünk. A vizsgálatoknak fel kell mérniük a piaci, felelősségi, működési, likviditási és hitelkockázatokat.
Mivel számos lehetséges klímaátmenet áll előttünk, a stresszteszthez több éghajlati forgatókönyvet kell felállítani, amelyek a szabályozási beavatkozások és a technológiai fejlődés széles skáláját fedik le. Az ezek elemzéséhez használt modelleknél figyelembe kell vennünk, hogy a gazdasági folyamatok nagyban függenek a kiválasztott pályáktól, és hogy a tehetetlenség és az innováció jelentősen befolyásolhatja az energiarendszerek átalakulását. Ezek mindegyikének tükröződnie kell a lehetséges átmenet modellezésében.
A befektetőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy az éghajlati forgatókönyvek elemzése során a hagyományos kockázatkezelési technikákat előretekintő módszerekkel kell felváltani.
A hagyományos megközelítések ugyanis nem rendelkeznek megfelelő adatokkal ahhoz, hogy megbízható előrejelzéseket nyújtsanak az éghajlati stresszteszt során, hiszen a múltbéli adatok nem tükrözik az előttünk álló éghajlati eseményeket. Ehelyett a valóban előretekintő módszertan számszerűsítheti, hogy a különböző szabályozási, technológiai és piaci változások milyen hatással lesznek az egyes gazdasági ágazatok és régiók teljesítményére.
Az éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelése
Miután a vállalat vagy pénzügyi szereplő megértette az előtte álló kockázatokat és lehetőségeket, és számszerűsítette a jövőbeli bevételeit és költségeit befolyásoló hatásokat, fel kell állítani a megfelelő folyamatot és szervezeti struktúrát, amely képes lesz kezelni ezt a kitettséget.
A pénzügyi szervezeteknek kerülniük kell, hogy túlzott mértékben csak a hosszú távú fenntarthatósági célokra koncentráljanak. Ehelyett figyelmüket a rövid távú cselekvési tervek végrehajtására kell fordítaniuk. Tekintettel a várható piaci volatilitásra, egyre kevésbé valószínű, hogy zökkenőmentes átmenetre lehet számítani. Az éghajlati és a gazdasági kutatások azt mutatják, hogy minél később lépünk, annál többe kerül az átmenet minden szereplőnek, mivel a késedelem nemcsak a fizikai károk felerősödését okozhatja, hanem a szabályozók és a pénzügyi piacok kiszámíthatatlan reakcióihoz is vezethet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.