Az orosz–ukrán háború miatt az európai bankrendszer új és váratlan kockázatokkal kénytelen szembenézni. A főbb kockázatok a szankciók hatásai, a direkt és indirekt orosz és ukrán kitettségekből eredő hitelkockázatok, a piaci és likviditási kockázatok, a kiberkockázatok, a stratégiai kockázatok a megváltozott geopolitikai és üzleti viszonyokból eredendően, illetve a makrogazdasági helyzet változásából eredő bizonytalanságok. Ebben a helyzetben megnő a monitoringeljárások, hatástanulmányok és a felügyeleti kapcsolattartás jelentősége, néhány komolyabban érintett pénzintézetben pedig válságstábokat is felállítanak.
Az Európai Bankhatóság (European Banking Authority) szerint öt bankcsoport azonosítható materiális orosz kitettséggel. A legnagyobb kitettségű bank portfóliója megközelíti a 25 milliárd eurót, viszont ez a teljes kitettségének mindössze a 2 százaléka. A teljes portfólió arányában leginkább kitett bank oroszországi üzletága a teljes portfólió 14 százaléka. Az ukrajnai kitettségek ennél lényegesen kisebbek, és bár más bankoknak is vannak oroszországi és ukrajnai kitettségei, ezek mértéke jellemzően 1-2 százalék alatt marad. Mindent egybevetve, az európai bankok biztosak benne, hogy az orosz kitettségekből eredő direkt sokkok nem veszélyeztetik a tőke- és likviditási szabályoknak való megfelelésüket. A Sberbank európai részlegének nehézségei az orosz tulajdonosi háttérből kifolyólag egyedi és elkülönülő esetnek tekintendők.
Egyes kelet-európai bankok emelkedő mértékben tapasztalnak készpénzkivéteket.
Jelentősen növekedtek a piaci kockázatok is. Az árfolyamok változásából adódó veszteségek mellett idetartoznak a hitelminősítők potenciális leértékelései a kelet-európai országok esetében, emellett az orosz és ukrán befektetésekben bekövetkezett drasztikus veszteségek szintén negatívan érintik a régiót. A piaci volatilitás magas, de a helyzet még nem tekinthető pánikra okot adónak.
A hitelkockázatokon belül indirekt hatások is jelentkezhetnek a korábban említett direkt oroszországi és ukrajnai kitettségek mellett. Ilyen indirekt hatás lehet a magas szintről tovább növekvő energia- és nyersanyagárak vagy a nyomás alá kerülő élelmiszerár-változás. Az ellátási láncok feszültségei hosszú távon is velünk maradhatnak, és ez átgyűrűzhet a gazdaság több – látszólag most még nem érintett – ágába. Számos banki ügyfél esetében a Covid–19 miatt korábban megromlott üzleti környezetből való kilábalás esélyeit is rontja a háborús konfliktus. Ezek a hatások indirekt módon vezethetnek olyan cégek hitelképességének romlásához is, amelyek esetében az oroszországi és ukrajnai közvetlen kitettség egyébként nem jelentős. Speciális helyzetet teremt továbbá néhány gazdaságban az orosz nemzetiségűek jelzáloghiteleinek magas aránya, amelyeknek a visszafizetése bizonytalanná válhat.
Az operációs kockázatok esetében fontos kiemelni a kiberkockázatokat. A legtöbb bank és kormány biztos abban, hogy a védelme a megnövekedett kibertámadások és kockázatok ellenére is megfelelő. Viszont bizonyos országok és bankok esetében a kibervédelem csak minimális, és inkább formális-adminisztratív tevékenység volt, így előfordulhatnak egyedi esetek, amikor az ilyen támadások kárt tudnak okozni.
A megnövekedett kockázatokkal összhangban a felügyeletek és a bankok kiemelt figyelmet fordítanak a pénzügyi stabilitás megőrzésére. A piaci és likviditási kockázatok kezelése, illetve az általános tőkemegfelelés biztosítása céljából kiterjesztett stresszteszteket és folyamatos monitoringeljárásokat vezettek be. A szankciós szabályok implementálása és a kiberbiztonsági védelem további megerősítése folyamatban van. A helyzet hatását a hitelkockázatokra nézve nehéz még pontosan megállapítani, a bankok sok esetben egyedi elemzéssel és direkt kapcsolatfelvétellel mérik fel az ügyfeleik helyzetét.
A bankok még vizsgálják, hogy miként szükséges megváltoztatni a hitelezési stratégiájukat, különösen nagy a nyomás a kelet-európai bankokon. Az európai bankok általános üzleti stratégiájában is várhatók változások.
Több bank is elveszítheti az orosz és ukrán üzletágát, amelyek jövedelmezősége bizonyos esetekben rendkívül kedvező volt.
Változás várható a bankok általános kockázatvállalási hajlandóságában is, és ennek hatása lehet a kelet-európai üzletágak fejlesztésére.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) likviditási és tőkemegfelelési jelentések segítségével folyamatosan monitorozza a bankok helyzetét, és ennek alapján úgy látja, hogy a magyar bankrendszer a háború árnyékában is stabil. A hazai és az európai bankrendszer stabilitása rövid és középtávon sincs komolyabb veszélyben, ám a teljes gazdaságot nézve középtávon már árnyaltabb a helyzet, mert az indirekt hatások és a háború esetleges elhúzódásának következményei nagyon nehezen felmérhetők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.