Merre tovább, elektromobilitás, avagy az energiaválság hatása az e-autózásra

A környezetvédelmi előírások szigorodása, az új klímapolitikai célok kijelölése, a koronavírus-járvány, az ukrán–orosz háború, majd a szemünk láttára kibontakozó energiaválság – a kihívásokkal és nehézségekkel tarkított múlt és jelen egy dolgot vetít előre: változtatnunk kell. De vajon a közelmúlt eseményei hogyan formálják át, miképpen befolyásolják az elektromos közlekedési eszközök terjedését? 

2021-ben sem lassult a környezetkímélő gépjárművek terjedése

A jövőt meghatározó tényezők előtt érdemes retrospektív kitekintést végezni a környezetkímélő gépjárművek piacára. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2021-ben sem lassult az e-autók forradalma. A koronavírus tombolása alatt is megduplázódott a környezetkímélő (beleértve a plug-in hibrideket is) járművek eladása világszinten. 2020-ban hárommillió darabot értékesítettek, míg 2021-ben már 6,6 milliót. Kínában, a világ legnagyobb e-autó piacán megháromszorozódott az értékesítés 2021-ben, Európában az új regisztrációk száma 70 százalékkal növekedett, de már az Egyesült Államokban is több mint félmillió környezetkímélő gépjárművet értékesítettek. Magyarországon sem lassított a környezetkímélő gépjárművek eladása. Az új autók csaknem 5 százalékkal zsugorodó teljes piacán az elektromos modellek értékesítése közel 42 százalékkal növekedett. A bővülésnek köszönhetően immár mintegy 50 ezer környezetkímélő, zöld rendszámos autó fut az útjainkon, és ennek már több mint a fele tisztán elektromos meghajtású. Világszinten a Tesla Model 3 és a Tesla Model Y volt a legnépszerűbb e-modell, Magyarországon pedig a kisebb méretű elektromos városi terepjárókból adtak el a legtöbbet 2021-ben, ezek közül is a Kia e-Niro bizonyult a legnépszerűbb e-modellnek. 

A töltő-infrastruktúra helyzete, avagy lesz-e hol tölteni? 

Az e-járművek terjedése szempontjából az egyik legmeghatározóbb tényező – a vételár és a hatótáv után – a töltő-infrastruktúra, azaz hogy hol és milyen módon (lassú, gyors, villámtöltés) tudjuk feltölteni e-járműveinket. Világszinten már 1,5 millió publikus töltőpont áll rendelkezésünkre. Magyarországon is folyamatosan növekszik a számuk, csaknem kétezer nyilvános töltő áll rendelkezésre kicsivel több, mint 200 településen. A felhasznált energia csaknem 60 százalékkal növekedett 2021-ben az előző évhez képest, annak ellenére, hogy már alig találhatunk ingyenes áramvételi pontot. A jövőben is várható a töltő-infrastruktúra fejlesztése, hiszen például a zöldátállást elősegítő uniós programokon keresztül tetemes támogatásban részesülhetnek az egyes tagállamok, és ezeket a forrásokat az elektromos autózás elősegítésére fordíthatják. Fontos látni azt is, hogy az e-autók tulajdonosainak túlnyomó többsége otthon tölti a járművét, viszont a hosszabb utak megtételét biztosító töltőhálózat kialakítása elengedhetetlen a további e-autó-penetráció érdekében. 

Milyen tényezők befolyásolják az e-mobilitás jövőbeli térnyerését? 

A kihívásokkal és egyben lehetőségekkel is tarkított, jövőt befolyásoló tényezőkből sincs hiány. A koronavírus-járvány közvetlen és közvetett hatásai megszűnni látszanak. A korábban az egész autóipart érintő csiphiányon is kezdenek túllendülni a gyártók, a volumen felfutásával a gyártási költségek, ezzel párhuzamosan az e-autók és a hagyományos belső égésű motorral szerelt járművek közötti árkülönbség is csökkenni kezdett. Ám ekkor robbant be az ukrán–orosz konfliktus, amely átmenetileg lassíthatja az egész autóipari termelést, beleértve az e-autók gyártási volumenét is. A kábelköteg-ellátási nehézségeken – az átszervezéseknek köszönhetően – szintén kezd túllendülni az autóipar, de például az akkumulátorok gyártáshoz szükséges alapanyagok közül a nikkel – Oroszország a legjobb minőségű nikkelkínálat 20 százalékáért felel – árának jókora emelkedése már rövid távon is a gyártási költségek növekedéséhez vezethet. Húsba vágó kérdés, hogy meddig tart a háború, illetve az egyes szankciók milyen hatással lesznek a megfizethető és biztonságos alapanyag-ellátásra. Az energiaárak drasztikus növekedése sajnos a termékek előállítása és a szolgáltatások biztosítása területén is érezteti általános hatását. Az autógyártók folyamatosan jelentik be az egyes modellek eladási árának növelését, aminek elsősorban az energiaárak és az alapanyagok árának növekedése az oka. 

Az elektromobilitást lassító tényezők mellett szerencsére többségében vannak az ellenkező hatást, azaz a terjedést elősegítők. Már a koronavírus-járvány is emelt az elektromos autók népszerűségén, hiszen ezeket általában otthon, biztonságos környezetben tölthetjük fel, minimalizálva a kontaktust. A fosszilis üzemanyagok ára a koronavírus-járványt követően folyamatosan emelkedett, ezt a szemünk láttára kibontakozó energiaválság katalizátorként repítette tovább. Az áram árának növekedése még így is kisebb arányú a fosszilis alapú üzemanyagokéhoz képest, így a fenntartási költségek tekintetében az óriási előny megmaradt az e-autók javára. Magyarországon átlagosan egyhetedével, míg a világ egyik legdrágább elektromos áramát biztosító Németországban is egyharmadával kevesebb „üzemanyagköltséggel” számolhatunk az e-autók használata során. A különböző e-autó-vásárlást támogató programok (egyszeri dotáció, illetékmentesség stb.), illetve a fenntartással összefüggő költségek mérséklését elősegítő könnyítések (adókedvezmények, ingyenes parkolás és behajtás stb.) – melyek várhatóan évekig még megmaradnak – tovább pörgetik az e-autók terjedését. Fontos tényező, hogy az elektromos mikromobilitás (e-kerékpár, e-roller stb.) is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A világ legnagyobb autógyártói is elkötelezték magukat az e-mobilitás mellett, számos gyártó már csak elektromos modellt kínál 2030 után. Folyamatosan bővül a választék, világszinten több mint 400 elektromos modell közül választhatunk. Az elektromos meghajtásrendszer fejlődésének – például új akkumulátorkeverékek vagy az ígéretes szilárdtest-akkumulátor – köszönhetően a hatótáv folyamatosan növekszik. A megújuló energia részarányának folyamatos növekedésével, kiváltképpen az otthoni napelemrendszerek telepítésének köszönhetően, az elektromos autózás egyik méregfogát (elektromos áram előállítási módja) is kihúzhatjuk. Örvendetes, hogy egyre több a beruházás az elektromobilitáshoz kapcsolódó gyártás területén, számos akkumulátor-összeszerelő (hazánkban például a koreai SK Innovation vagy a Samsung SDI) és -újrahasznosító üzem létesül.

Egyre több ország jelent be különböző korlátozásokat (például kibocsátásmentes zónák, városrészek), a legdrasztikusabb lépések közé a hagyományos belső égésű motorral szerelt gépjárművek értékesítésének betiltása tartozik. Norvégiában már 2025-től csak kibocsátásmentes gépjárműveket lehet forgalomba helyezni. A világ legnagyobb autópiacának számító Kína, Amerika és Európa kormányai már évekkel ezelőtt elkötelezték magukat a klímavédelem és a kibocsátáscsökkentés (Európában 2050-ig a karbonsemlegesség elérése) mellett, ennek keretében az elektromobilitás kiemelt szerepet kap a jövőben is. 

Összességében elmondható, hogy az energiaválsággal összefüggő folyamatok fel fogják gyorsítani az elektromobilitás terjedését. A fő kérdés az, hogy az energiaválsággal, illetve a potenciálisan elhúzódó ukrán–orosz konfliktussal összefüggésben milyen átmeneti vagy tartós hatásokkal számolhatunk az autóiparra, azon belül az e-autók gyártására vonatkozóan. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra is, hogy az erőltetett klímavédelmi célú zöldátállást el kell kerülni. Az előrehaladást folyamatosan monitorozni kell. Az átállás negatív következményei nem terhelhetik aránytalanul nagy mértékben az állampolgárokat, hiszen egy életünk és egy bolygónk van.