Fenntarthatóság a szoftverfejlesztésben

Csaknem minden szektorral kapcsolatban kulcsszóvá vált az ESG az utóbbi időben, a szoftverfejlesztés azonban kimaradni látszik ebből a meghatározó trendből. Gondolhatnánk, hogy ha sok fejlesztő otthonról vagy egy zöldminősítésű irodából, laptop előtt ülve szoftvert fejleszt, azon nem nagyon van mit zöldíteni, de ez korántsem igaz. A szakma egyszerűen adós a fenntarthatósági keretrendszerek kidolgozásával és implementálásával. 

Sok iparágból lehet hallani a fenntarthatósági – népszerű rövidítéssel ESG, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási – szempontok érvényesítéséről, az erről szóló stratégiákról és befektetésekről, a szoftverfejlesztés azonban rendszerint nincs köztük. A szektor sokkal inkább az új agilis módszertanok – scrumok, sprintek és egyebek – meghonosításáról híres, mint a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről. 

Az ok kézenfekvő: kevesen tudják elképzelni, hogy a szoftverfejlesztést lehet máshogy is csinálni, mint hogy kockafejű fejlesztők laptop előtt görnyedve otthonról vagy modern irodákból kódsorokat írnak. Ez a kép eleve erős általánosítás, de már ennek is van egy kézenfekvő környezeti lába: nem mindegy, hogy ezek az otthonok és irodák mennyire felelnek meg a fenntarthatósági szempontoknak, mennyit és mivel kell köztük közlekedni, csupa egyszerű kézzelfogható követelmény. De a szoftveripar ESG-tudatossága ennél sokkal többről is szólhatna, és ha csak az ESG környezeti lábat nézzük, akkor is nagyon sok lehetőség áll a szektor előtt a működés javítására.

A szoftveripart körülvevő infrastruktúra zöldítését általában szem előtt is tartja a szakma és a szoftvereket alkalmazó vállalatok is. Sok szó esik például az adatfeldolgozás energiaigényességéről, főképp azért, mert az ezt végző szerverek, illetve szerverparkok nagyon kényesek a külső hőmérsékletre, ezért minden módon biztosítani kell számukra a megfelelő hűtést. Emiatt is van erős törekvés a felhőalapú szolgáltatások igénybevételére, mert az ottani szerverparkok a szinergikus hatások miatt az adatközpont fenntartásához kapcsolódó tényezőket is figyelembe véve kevesebb energiát  használnak el egy azonos funkció működtetéséhez, így a felhőalapú megoldások környezeti lábnyoma 60-70 százalékkal alacsonyabb, mint a saját megoldásoké. 

De nem csak a megrendelő oldalán kap kevés figyelmet a fenntarthatóság. A fejlesztői oldalon maga a szoftverfejlesztés és a végeredmény, azaz a használatba álló szoftverek is lehetnének a mainál sokkal fenntarthatóbbak, és ez a szempont minden valószínűség szerint hamarosan felértékelődik. Azt a telefonunk használata során is megtapasztaljuk, hogy bizonyos appok és szoftverek sokkal gyorsabban lemerítik a mobilunkat, mint mások. Azt is tudjuk, hogy a hasonló funkciójú és tudású appok között is jókora különbségek vannak, ami világossá teszi, hogy a különbség a szoftverarchitektúrában és az alkalmazott megoldásokban keresendő. Ugyanez igaz a nagy vállalati szoftverekre is, vagyis igenis szem előtt lehetne és kellene is tartani a fejlesztési folyamatban a környezeti szempontokat, ez azonban a nagy megrendeléseknél ma még nem jellemző szempont a boardroomokban. 

A szoftverek tervezésekor lehetséges energiaoptimalizációs szempontokat is alkalmazni, például egy adatbázis-lekérdezés lehet jól megírt, de kevésbé optimális is, és számtalan ilyen példát említhetnénk. A jó hír az, hogy az alkalmazások energiafelhasználása éppen úgy mérhető és optimalizálható, mint ahogy például egy teljesítménytesztet futtatunk, és ez rutinszerűen beemelhető az alkalmazásfejlesztési folyamatba.

Reményt ad a szoftveripar zöldítésére, hogy a szoftverek életciklusa gyors ütemben rövidül, az appok vagy a felhasználók által használt megoldások, ügyfélrendszerek szinte biztosan két-három évente cserélődnek, de a nagyobb háttérmegoldásokat is inkább négy-öt évre tervezik, jellemzően ennyi időre szólnak a vállalt garanciák is. Ez lehetőséget ad az új és a környezeti szempontokat jobban figyelembe vevő rendszerek térnyerésére, bár – például a bankrendszerben – nehézséget okoz, hogy a törzsrendszerek, amelyekhez az összes kiegészítő szoftvernek kapcsolódnia kell, rendszerint régiek, és fejlesztésükkor egyáltalán nem volt szempont a környezeti lábnyom csökkentése. 

Ugyancsak teret nyit a zöldfejlesztéseknek, hogy a szoftverek energiafelhasználása rendkívül jól tesztelhető és számszerűsíthető, ez pedig fontos szempont az ESG-kritériumok alkalmazásakor. A minősítők ma még jellemzően nem vizsgálják a vállalatok által alkalmazott szoftverek fenntarthatóságát, és nem is tudjuk, mikor válik ez normává, de célszerű már most szem előtt tartani a fenntarthatóságot a fejlesztésekben.