Megszakítható-e a munkavállaló szabadsága?

A rendszeres fizetett szabadsághoz való jog a munka világában a pihenéshez való jog érvényesülését szolgálja, célja a munkavégzés során elhasznált erőforrások, a fizikai és szellemi energia pótlásának, valamint a munkavállalók regenerálódásának biztosítása. 

A szabadság kiadásának szabályai

A munkavállalót megillető szabadságot a munkáltató adja ki; ennek során a munkavállalót ugyan előzetesen meg kell hallgatnia, de a munkavállaló kérései a munkáltatót nem kötik. Ez alól kivétel, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. 

A tizennégy egybefüggő naptári nap számítása során a kiadott szabadságnap, a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

A munkáltató két esetben jogosult arra, hogy a szabadság kiadásának közölt időpontját módosítsa, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakítsa. Egyrészről kivételesen fontos gazdasági érdekből, másrészről a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. A munka törvénykönyve e feltételek tartalmát nem határozza meg, pontosabb meghatározás hiányában mindig a munkáltató felelőssége annak értékelése, hogy az adott körülmények megalapozott indokként szolgálnak-e a munkavállaló szabadságának módosítására vagy a szabadságról történő visszahívására, az indok jogszerűségét pedig a munkáltatónak kell bizonyítania vita vagy egy esetleges bírósági eljárás során.

A szabadság megszakítása

A munkavállaló szabadságának megszakítását megalapozó körülményeknek jellemzően a közvetlen munkaszervezés szempontjaitól függetlennek és olyannak kell lenniük, ami jelentős mértékben akadályozza a szabadság tervezett időpontban történő kiadását. 

Olyan esetben élhet csak ezzel a lehetőséggel szabályosan a munkáltató, ha a kérdéses feladat előre nem látható módon merült fel, és ha nem végzik el, az a munkáltató számára aránytalan költséget, kárt okozna, illetve gazdálkodását hátrányosan befolyásolná.

E munkáltatói intézkedésnek általában csak a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdek miatt lehet helye, attól függetlenül, hogy a munkavállaló a lakóhelyén tartózkodik-e vagy elutazott. Ilyen ok lehet például, ha a munkahelyi hálózati szerver előre nem látható körülmény miatt leállt, és az újraindításhoz szükséges a szabadságon lévő rendszergazda visszahívása, különben a munkavégzés nem lehetséges – ami akadályozná a munkáltató működését –, és a probléma másképpen nem elhárítható. A munkavállalónak tehát olyan szaktudással kell rendelkeznie, amelyben senki más nem tudja helyettesíteni, és amelyre rövid időn belül feltétlenül szüksége van a munkáltatónak. A megrendelések megnövekedése is kivételesen fontos gazdasági érdeknek minősül, de csak akkor, ha arra előre nem lehetett számítani. Például egy kereskedelmi cég nem hívhatja vissza az elárusító kollégát arra hivatkozva, hogy az ünnepi időszakban a vásárlók száma nagymértékben megemelkedett, mivel ez közismert jelenség. Egy cég elsődleges célja általában a profittermelés, így a forgalomnövekedés fenntartása nem minősülhet kivételesen fontos gazdasági érdeknek.

A szabadság megszakítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkáltató mikor hívja vissza a munkavállalót a szabadságáról: erre sor kerülhet a szabadság elején vagy csak kevéssel a lejárta előtt is. Megszakításnak minősül az is, ha a munkáltató a szabadság legelső napján utasítja munkavégzésre a munkavállalót vagy telefonon felhívja.

A szabadság megszakításával felmerült károk megtérítése

A munkavállalónak a szabadságkiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, akár belföldön, akár külföldön tartózkodik. A hazautazás költségét, illetve a befizetett, de a megszakítás miatt igénybe nem vett szállásköltséget és programdíjakat is meg kell téríteni a munkavállaló számára. Ha a munkavállaló családos, akkor a házastársa, gyermekei után felmerült károk-költségek megfizetését is igényelheti a munkavállaló, mivel nem elvárható, hogy a családtagjai egyedül maradjanak például egy külföldi szállodában. Ha a szabadság időpontjának munkáltató által kezdeményezett módosítása miatt a munkavállaló a már lefoglalt nyaralása helyett drágábban tud csak ugyanarra az utazásra elmenni, 

Persze a munkavállalót kárenyhítési kötelezettség is terheli, tehát ha lehetősége van a szállás és-vagy a program igénybevételét díjfizetés nélkül lemondani, ezt meg kell tennie, mivel az indokolatlan és szükségtelen költségeket a munkáltató nem köteles megtéríteni.

A munkavállalónak a szabadság megszakítása miatt keletkezett kárait-költségeit számlával vagy egyéb módon kell igazolnia, ennek hiányában a munkáltató jogosan tagadja meg az igény teljesítését.

Az érintett munkavállaló kiválasztása

A már megkezdett szabadság megszakítása esetén a tartózkodási helyről a munkahelyre, majd a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Ha több olyan munkavállaló is szabadságon van, akik közül bármelyik meg tudná oldani a felmerült feladatot, a munkáltatónak méltányosan és racionálisan kell mérlegelnie, hogy melyikük szabadságát szakítja meg.

A munkavállaló értesítése

Érdekes helyzet állhat elő, ha a munkáltató nem tudja a szabadsága alatt a munkavállalót utolérni telefonon vagy e-mailben, hogy közölje vele a szabadság megszakítására irányuló szándékát. A munkavállaló ugyanis mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a szabadsága alatt, így ha nem olvassa a munkáltató e-mailjét, nem fogadja a hívását, ezzel nem sérti meg a munkajogi szabályokat, még akkor sem, ha a munkáltatónak egyébként alapos indoka lenne a szabadság megszakítására.