Népszámlálás 2022 – Feleljünk, egymásért!

A népszámlálás Magyarország legnagyobb, a teljes magyar társadalom legfontosabb jellemzőit felmérő adatgyűjtése. A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk a népesség nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről, így például az otthonok energetikai jellemzőiről, a népesség és a lakások területi elhelyezkedéséről, mindezt a lehető legrészletesebb térségi bontásban. A cenzus eredményei alapvetően határozzák meg jövőnket, hiszen hosszú távon szolgáltatnak nélkülözhetetlen adatokat a mindenkit érintő országos, regionális és helyi vagy akár a közvetlen lakókörnyezetünkben zajló fejlesztésekhez, beruházásokhoz.

A népszámlálás tervezése, szervezése, szakmai és technikai előkészítése, valamint az adatok feldolgozása és közzététele a Központi Statisztikai Hivatal törvényben rögzített feladata, az összeírási szakaszban kulcsszereplők az önkormányzatok jegyzői mint helyi népszámlálási felelősök és az általuk toborzott számlálóbiztosok. Az összeírás sikere nagyban függ az ő elkötelezettségüktől, felkészültségüktől, kommunikációjuktól.

A soron következő népszámlálásra 2022. október 1. és november 28. között kerül sor. Október 1. és 16. között a kérdőív online kitöltésére lesz lehetőség, ezért nagyon fontos, hogy a szeptember utolsó napjaiban a postaládákba érkező felkérő levelet mindenki őrizze meg, mert abban szerepel majd az a belépési kód, amelynek segítségével önállóan, interneten is kitölthetjük a kérdőívet. 

Ezt követően, november 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg. Minden háztartásnak egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kell kitöltenie, ahányan a lakásban laknak. A kérdésekre a 2022. október 1-jén fennálló állapotot alapul véve kell válaszolni. Fontos tudni, hogy mivel a népszámlálás adatai kiemelten fontosak az ország megismerésében és a jövő tervezésében, a népszámláláson való részvétel a népszámlálásról alkotott törvény alapján kötelező.

A társadalmi folyamatok megismerésének igénye egyidős az emberiség államokba szerveződésével. Már az ókorban is fontos volt, hogy az állam vezetői információval rendelkezzenek például a hadra fogható férfiak vagy az adózni képes népesség számáról. A társadalom és a gazdaság átalakulásával azután fokozatosan változtak és bővültek is az információk iránti igények.

Az első népszámlálást időszámításunk előtt több mint kétezer évvel, Kínában hajtották végre, de a későbbi korokból és más földrészekről is vannak a korai népszámlálásokra vonatkozó utalások. Így például Mózes törvénye is szabályozza, de a Római Birodalomban is szerveztek népszámlálásokat. Az Augustus császár által Krisztus születése idején elrendelt népszámlálásról Lukács evangéliumában is olvashatunk. Az ókori összeírások azonban – amellett, hogy a maitól eltérő, többnyire adózási vagy katonai célra készültek – más szempontból is alapvetően különböztek a mai modern népszámlálásoktól. Egyrészt nem voltak teljes körűek, azaz nem terjedtek ki az egész népességre, másrészt nem volt eszmei időpontjuk, vagyis nem egy adott időpontra vonatkoztatva rögzítették a népesség állapotát. Ezt követően, a középkorban – néhány lokális kivételtől eltekintve – nem szerveztek népesség-összeírásokat. Az első modern, statisztikai adatok kinyerésének igényével szervezett népszámlálásra 1665-ben került sor Kanada területén, Québecben, ezt követően közel egy évszázadot kellett várni az első európai népesség-összeírásra, amelyet Finnországban szerveztek.

Hazánkban az első, a népesség egészére kiterjedő összeírást II. József rendelete alapján hajtották végre 1784 és 1787 között. Rendszeres, magyar irányítással végrehajtott, teljes körű népszámlálásokról a kiegyezés idején felállított önálló statisztikai szervezet által lebonyolított, 1869-es népszámlálás óta beszélhetünk. Azóta – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – tízévenként tartunk hazánkban népszámlálást és egyben lakásösszeírást.

Az utóbbi évtizedekben a világ szinte minden országában tartanak népszámlálást az ENSZ Statisztikai Bizottsága által meghatározott, nemzetközileg egységes alapelvek és tematika szerint, természetesen figyelembe véve a sajátos nemzeti körülményeket és adatigényeket is. Az így begyűjtött adatok alapján összehasonlíthatóvá válnak az egyes országok gazdasági, szociális és demográfiai folyamatai.

ezért már nem nyomtatott kérdőíveken, hanem teljes mértékben elektronikus formában valósul meg.

A népszámlálással kapcsolatos hasznos és érdekes tudnivalók elérhetők a Népszámlálás 2022 oldalon.