Táplálkozás 2.0: étkezzünk fenntarthatóan!
Az életünk mind több szegmensében válik egyre meghatározóbbá a fenntarthatóság – miért lenne kivétel ez alól az étkezésünk? Azok után, hogy a pandémia átszabta az életvitelünket, felértékelte az egészséget és különösen a megőrzését, most már itt az ideje újabb szempontokat érvényesíteni a konyhában is.
Ezek egyike valójában egyáltalán nem új, hiszen már a nagyszüleink is rengetegszer koppintottak az orrunkra, hogy ne pazaroljuk az ételt. Mára ez a jelenség ipari szintű méreteket öltött, olyannyira, hogy a jelenkor társadalma évről évre hatalmas ökológiai lábnyomot hagy maga után, amelyet aztán már képtelen semlegesíteni. Álljon itt két, önmagában is riasztó adalék: a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok 10 százalékáért az élelmiszer-pazarlás a felelős. Az Európai Unióban keletkező élelmiszerhulladék 53 százaléka, más becslések szerint a globális kibocsátás 65-72 százaléka a háztartásokban képződik. Mindezeknek elévülhetetlen a szerepük abban, hogy az EU éves szinten 3 milliárd tonna hulladékot termel, ráadásul a tendencia a növekedés irányába mutat, miközben az egyre terebélyesebb kupacnak csupán a 40 százalékát hasznosítják vagy használják fel újra.
A másik szempont a fenntarthatóság, amely átszövi a mindennapjainkat, és immár a táplálkozásban is jelen van.
Nem a jól csengő elnevezésű divatdiétákról van szó, hanem a fokozódó tudatosságról: annak széles körű felismeréséről például, amit a Nestlében már évek óta fontosnak tartunk, hogy a növényi összetevők arányának emelésével egyszerre teszünk jót az egészségünknek és a környezetünknek. Az ipari állattenyésztés környezeti lábnyoma ugyanis lényegesen nagyobb, mint a növénytermesztésé, ráadásul a helytelen táplálkozási szokások, többek között az alacsony gyümölcs- és zöldségbevitel kimutathatóan összefügg a rossz egészségi állapottal és a nem fertőző betegségek kialakulásának fokozott kockázatával.
A helytelen étkezés nálunk már óvodáskorban megjelenik: a Nestlé Hungária, az InsightLab, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a NutriComp szakmai támogatásával létrejött, a gyermekek táplálkozási szokásait vizsgáló, 2021-es reprezentatív kutatás szerint a négy és tíz év közötti magyar gyerekek az ajánlottnál kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és teljes értékű gabonát fogyasztanak, ugyanakkor a szükségesnél több zsírt és sót tartalmaz az étrendjük. Egy kicsivel korábbi, az NRC-vel végeztetett, országos reprezentatív felmérésből pedig az állapítható meg, hogy a magyarok fele nem fordít különösebb figyelmet a húsfogyasztás csökkentésére. Csak minden tizedik válaszadó csökkenti tudatosan a táplálkozásában a húsos ételek arányát, és ennél csak alig valamivel kevesebben vannak azok (7 százalék), akik szeretnének ugyan kevesebb húst fogyasztani, de egyelőre még nem sikerült változtatniuk az étkezési szokásaikon. Ismerkedniük az újdonságokkal viszont igen: a pandémia dacára minden negyedik megkérdezett vásárolt 2020-ban olyan növényi alapú terméket, mint a zöldségből vagy babból készült burger vagy a vöröslencséből előállított fasírt.
A helyes táplálkozás fogalma tehát kitágult: már nem csupán annyit jelent, hogy legyen megfelelő összetételű, hanem a környezetre gyakorolt hatás is egyre fontosabb.
Nem véletlenül hódítják meg az élelmiszeripart a fenntarthatóbb növényi alapú termékek, miközben a só-, cukor- és zsírtartalom folyamatosan csökken. Hogy ez hogyan jelenik meg a gyakorlatban, arról a Nutri-Score önkéntes tápértékjelölő rendszer tájékoztatja a fogyasztókat: ez a független szakmai kritériumokra alapozott, egyre több élelmiszeripari szereplő által alkalmazott, könnyen érthető, színskálás megoldás értékeli az élelmiszerben fellelhető tápanyagokat és összetevőket – a jótékony hatásúakat ugyanúgy, mint a kevésbé kedvezőket –, hogy segítsen őket az étrendünkbe illeszteni.
Ennek alapján a fogyasztók össze is tudják hasonlítani egymással az azonos élelmiszercsoportba tartozó termékeket, és egyre fontosabbá válik az is, milyen csomagolásban kapják meg őket. Az NRC-vel közös, a magyar társadalom fenntarthatósághoz kapcsolódó ismereteit és magatartását felmérő, országosan reprezentatív kutatásunk megerősítette: a fogyasztók 67 százaléka figyel oda arra, hogy a megvásárolt áru csomagolása újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen.
Ugyanakkor csak a válaszadók 59 százaléka tartotta elképzelhetőnek, hogy többet fizessen a környezetbarátabb csomagolás miatt, és mindössze 12 százalék fizetne érte biztosan többet. Azaz a gyakorlatban a fenntarthatóság vásárlási szempontként nem igazán meghatározó az élelmiszer-vásárlásokban. Sokkal inkább íz, minőség, megbízhatóság és ár alapján választunk, kevésbé fontos számunkra a környezetbarát csomagolás és a termékek alapanyagainak fenntartható beszerzése.
Arra pedig, hogy a zöldtermékekért többet fizessenek, valóban csak nagyon kevesen nyitottak, a többség egyértelműen a pénztárcabarát megoldásokat preferálja.
Ezért is kötelessége arra törekednie az élelmiszeriparnak, hogy minél hamarabb úrrá legyen a csomagolási hulladékok okozta problémákon, hogy a csomagolóanyagok ne a hulladéklerakóban, vagy – ami még rosszabb – a természetben végezzék. Ahhoz, hogy a körforgásban lehessen őket tartani, 100 százalékban újrahasznosíthatónak vagy újrafelhasználhatónak kell lenniük – ami három év múlva a Nestlénél már alapvető lesz az összes termék csomagolóanyagára nézve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.