Az energiaszankciók árnyékában: Oroszország mezőgazdasága

Az első cikkünkben röviden ismertettük az orosz mezőgazdaság szempontjából legmeghatározóbb éghajlati és földrajzi tényezőket, majd az orosz agrárium gazdasági teljesítményével és annak várható alakulásával foglalkoztunk. A feltárt információk alapján az orosz mezőgazdasági szektor elképesztő fejlődési pályát járt be az elmúlt években, amelyben fontos szerepe volt a Krímet követő szankciós adok-kapoknak is. Miközben az ország mezőgazdasági exportbevételei dinamikusan nőnek, az import fokozatosan csökken, így akár már rövid időn belül importőrből exportőrré válhat a mezőgazdasági termékek vonatkozásában. Az így keletkező tetemes bevételek nemcsak egyre ellenállóbbá és diverzebbé teszik az orosz gazdaságot, de a kibontakozó élelmezési válságban a geopolitikai pozícióit is tovább erősíthetik. Az ezt követő második cikkünkben pedig feltártuk, hogy az exportbevételek példátlan növekedése mögött elsősorban az orosz növénytermesztési ágazat javuló teljesítménye állhat, ahol már egyre erőteljesebben látszanak a klímaváltozás – az orosz mezőgazdaság számára áldásos – hatásai is. 

De vajon hogyan teljesít a másik mezőgazdasági klasszis, az állattenyésztési ágazat? Milyen módon alakítja az ország élelmiszeripari termelését? Erre keressük a választ a soron következő, harmadik cikkünkben, amelyben az orosz állattenyésztés és élelmiszeripar teljesítményének alakulását vizsgáljuk. 

Számottevően növekedett az orosz állattenyésztési ágazat, csökkent az importfüggés 

Az orosz állattenyésztési ágazat teljesítményének értékeléséhez öt meghatározó haszonállatfajt választottunk ki. A termelés változását a következő ábrán szemléltetjük, százalékos formában.

A legnagyobb mértékű növekedés a nyúlállomány esetében tapasztalható, ám ez leginkább az alacsony bázisszintnek volt köszönhető. A szarvasmarha-állomány esetében viszont mintegy 12,31 százalékos csökkenést tapasztalhatunk, összhangban a világtrendek alakulásával. A juhállomány enyhe, 4 százalékos növekedést mutatott, az orosz állatállomány itt stabilnak tekinthető. A legérdekesebb és egyben legmeghatározóbb változásokat a sertés- és baromfiállomány vonatkozásában láthatjuk. A sertésállomány mérete mintegy 46 százalékkal, míg a baromfié 23,5 százalékkal növekedett. A bővülést főleg a saját termelés fejlesztése és az uniós hústermékek importjának szankcionálása indukálhatta. 

Már a krími annexiót megelőzően is csökkent az élőállat-import

Ha az Oroszországba irányuló élőállat-kereskedelem import- és exportértékét vizsgáljuk, az orosz szakpolitika hatásai még egyértelműbben megmutatkoznak, ahogy az a következő ábrán is látható. 

Bár lehet, hogy csupán véletlen egybeesés, de a statisztikai adatokból kitűnik, hogy az élő állatok importja már a krími annexiót megelőzően is meredek esésnek indult, az orosz fegyveres beavatkozás előtt két évvel pedig kiugróan magas értéket produkált. Bár ennek pontos okai az adatokból nem állapíthatók meg, könnyen lehet, hogy a saját ellátás szempontjából kulcsfontosságú tenyészállatok és az élelmiszeripari puffer beszerzése rajzolódik ki, ami már a közelgő orosz lépések egyik előjele lehetett. Az élő állatok export- és importértékének hosszú távú elemzésével ugyanakkor megállapítható, hogy Oroszország élőállat-importja erőteljesen csökken, míg az export enyhe emelkedést mutat. Az ország feltételezhetően az önellátásra koncentrál, mesterségesen csökkenti az importot, és fogja vissza az exportot is, így az ez irányú exportbevételek terén nem prognosztizálható nagyobb emelkedés a jövőre nézve. A háborút megelőző adatsorok trendjei alapján az ország 2025 környékén válhat nettó exportőrré az élő állatok vonatkozásában, de ha a prognosztizált teljesítményt a háború hatásai miatt 50 százalékponttal csökkentjük, ez a fordulat csak a következő évtizedben válhat reálissá. A továbbiakban részletes vizsgálatokat végeztünk a három legmeghatározóbbnak tekintett haszonállatfaj állományait tekintve.

A szarvasmarha-állomány erősen csökkent az elmúlt időszakban

Elsőként az orosz szarvasmarha-állomány egyedszámának alakulását vizsgáltuk. Ezen haszonállatfaj esetében mintegy 12,31 százalékos csökkenés figyelhető meg az állományban. Amíg a bázisnak tekintett 2010-es évben még 20,6 milliós volt, 2020-ra már 18 millió alá csökkent az egyedszám. Az állattenyésztés fókusza az európai trendekkel összhangban a sertés- és baromfitartás irányába tolódott el, illetve számos gazdaság inkább a növénytermesztési ágazatra koncentrál, a magasabb bevételek okán. Viszonyítási alapként további öt, jelentős állatállománnyal rendelkező európai ország egyedszámait is megvizsgáltuk. Az adatokból megállapítható, hogy az orosz szarvasmarha-állomány még így is igen nagynak mondható Európában. A 2020-as év végén az egyedszám meghaladta még Franciaország szintjét is. A vizsgált országok esetében megállapítható, hogy majdnem mindenhol csökkent az állatlétszám. A legnagyobb mértékű visszaesés Ukrajnában következett be, ahol több mint 35 százalékkal csökkent az állomány mértéke, de Franciaországban és Németországban is 9-11 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Egyedül Lengyelországnál látható növekedés, ahol 9,3 százalékkal bővült az állomány. A trendek alapján vélhetően tovább csökkenhet az orosz szarvasmarha-állomány a következő években. 

Az orosz baromfiállomány mérete már meghaladja az 500 millió egyedet is

Az orosz baromfiállomány esetében viszont már egy igen kiemelkedőnek mondható, 23,59 százalékos növekedés történt 2010 és 2020 között. Az állomány egyedszámának bővülése ezzel meghaladta a 100 milliót. A 2020-as év végén lejelentett 530 milliós állományával az ország vezető pozíciót foglal el Európában, bár az EU teljes, 1,4 milliárdos állománya még majdnem háromszorosa ennek az értéknek. Az orosz baromfiállomány alakulását az alábbi ábrán szemléltetjük, kiegészítve négy másik ország egyedszámainak alakulásával.

Látható, hogy a vizsgált országok közül csak Franciaország esetében nem növekedett az állomány mérete. A legnagyobb bővülés Németországban figyelhető meg, de 176 milliós állományával még messze elmarad az orosz állomány 500 milliót is meghaladó egyedszámától. A rendelkezésre álló adatok szerint ezen haszonállatfaj esetében jelentős további növekedésre lehet számítani. Bár az orosz termelés fókuszában feltételezhetően továbbra is a belső kereslet kielégítése áll majd, a baromfihústermékek esetében már érdemes az export felfutásával is számolni a jövőben. 

A következő ábrán a baromfiállományok változását százalékos formában is szemléltetjük a vizsgált időszakra vonatkozóan. 

A sertéságazat a növekedés egyik fő hajtóereje az állattenyésztésben

Talán a sertésállomány alakulásában láthattuk a legizgalmasabb változásokat. A vizsgált időszakban az orosz állomány egészen elképesztő, mintegy 45 százalékos bővülést tudott felmutatni. Az egyedszámok szintjén ez megközelítőleg 8 milliós bővülés, amellyel az orosz állomány teljes egyedszáma elérte a 25,1 milliót 2020-ra. Hogy ez mit is jelent európai szinten, azt talán legjobban a következő ábra mutatja.  

Az ábrán látható, hogy az orosz sertésállomány 2020 végére megközelítette az európai csúcstartó Németország egyedszámát is. Ha a megfigyelt tendencia folytatódik, a jövőben akár át is veheti a vezetést a kontinensen – már ha ez még nem következett be. A következő ábrán pedig még hangsúlyosabban láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban egyedül az orosz állomány tudott növekedést produkálni, és immár jókora exportpotenciált hordoz magában. 

Az orosz élelmiszeripar is jelentős növekedést mutatott 

Az orosz élelmiszeripari szektor bruttó termelési indexét vizsgálva a mezőgazdasági termelési indexekhez hasonló pályaív rajzolódik ki. Ebben az esetben is jelentős növekedést figyelhetünk meg a 2010 és 2020 közötti időszakban, amelyet a következő ábrán szemléltetünk. 

A 2020-as évi bruttó termelési index értéke több mint 12 százalékkal haladta meg a 2014–2016-os évek bázisértéknek tekintett átlagát. Érdemes még megjegyezni, hogy a mezőgazdasághoz hasonlóan itt is a 2010-es évektől a bázisértékig volt a legdinamikusabb a bővülés. Az amerikai és uniós adatokkal együtt vizsgálva pedig megállapítható, hogy a növekedés üteme kimagasló volt. Amíg az orosz élelmiszeripari termelésiindex-érték 2010–2020 között mintegy 38 százalékkal emelkedett, addig az Európai Unió mindössze 5,8 százalékos bővülést tudott felmutatni, ennek még az amerikai mezőgazdaság is csaknem a dupláját produkálta 12 százalékos értékkel. Az orosz adatok trendvonalát kirajzolva (az ábrán: narancssárga pontozott egyenes) további felzárkózásra és tetemes növekedési tartalékokra lehet következtetni. Mivel az élelmiszeripar szorosan együtt mozog az alapanyagot szolgáltató mezőgazdasággal, itt is számottevő változásokat okozhat a háború, aminek következtében akár lassulhat is a növekedés mértéke. 

A sertéshústermékek előállításának volumene csaknem háromszorosára emelkedett

A különböző élelmiszeripari termékcsoportok termelésének alakulását pedig a Roszsztat szerinti importhelyettesítő termékgyártási adatsorok alapján vizsgáltuk meg.

Ahogy az ábrán is látható, egy kivételével minden termékcsoport előállítása növekedett. Csak a kolbászok és egyéb feldolgozott hústermékek előállítása csökkent valamelyest. Gyenge növekedést mutatott, 10 százalék alatt bővült a zöldség- és gyümölcskonzervgyártás. Az UHT tej gyártása 13,8 százalékkal, míg a feldolgozott tejtermékeké 11,7 százalékkal volt nagyobb mértékű 2020-ban a 2010-es bázisszintnél. A friss hal és feldolgozott termékeinek kapacitásbővülése meghaladta a 25 százalékot, nem sokkal maradva le a marha- és borjúhústermékekétől. Nagymértékben, mintegy 73 százalékkal bővült a baromfitermékek előállítása is, ez szoros összefüggésben állhat a dinamikusan emelkedő baromfiállománnyal. A legnagyobb növekedést nem meglepő módon a sertéshústermékek gyártása produkálta, amely egyedülálló mértékben, mintegy 292 százalékkal bővült a 2010-es bázisszinthez képest. 

A megismert információk alapján megállapítható, hogy a növénytermesztés mellett az orosz állattenyésztés is nagy utat járt be az elmúlt években. Bár az előállított termékek célja elsősorban a belső igények kielégítése, és nem az export, a sertés- és baromfiágazat további növekedése esetén már ezen hústermékek exportjának növekedésére is lehet számítani a jövőben.