Fogadalmak tömkelegével indul általában az új esztendő. Sokan szinte megesküsznek arra, hogy bizonyos dolgokat másképp csinálnak, mint eddig, vagyis tiszta lappal indulnak neki a következő időszaknak. Többen még számot is vetnek előző évi teljesítményükkel, sikereikkel, kudarcaikkal. Nem tudom, hány embernek jutott eszébe szilveszter éjszaka a kiberbiztonság szó. Optimista ember vagyok, de gyanítom, hogy akinek ez eszébe jutott, az egy kicsivel több pezsgőt bonthatott, netán még ihatott is az év utolsó napján. Pedig stílszerűen már javában a kijózanodás időszakát éljük, hiszen – a viccet félretéve – a következő napokban akár gondolhatott volna is mindenki saját számítógépének, informatikai eszközeinek biztonságára. Az elmúlt időszak tapasztalatai ugyanis azt mutatják: olyan mértékben megszaporodtak a magánszemélyek és cégek informatikai rendszerei elleni kibertámadások, hogy bizony elkerülhetetlenné válik, hogy ilyenkor januárban egy kicsit nagyobb figyelmet fordítsunk életünknek erre a részére is.
Nem véletlenül találták ki, hogy a január legyen a „national clean up your computer month”, azaz ebben a hónapban tegyük rendbe számítógépünket, szabadítsuk meg minden belső és külső feleslegtől.
De mit is jelent ez pontosan?
A legfontosabb, hogy figyeljünk oda eszközeink egészségi állapotára: archiváljunk, töröljünk és tisztítsuk meg a felesleges adatoktól, programoktól. Fontos, hogy készítsünk mentést az adatainkról, és ellenőrizzük a korábbi mentéseink állapotát, használhatóságát. Napjaink kiberfenyegetései mellett a mentések a legfontosabb védelmi elemeink. Figyeljünk oda, hogy a napi működés mellett az eszköztől a mentést elválasztva, külön helyen (felhőben, külső tárolóhelyen) tároljuk, hiszen ezek folyamatos elérése esetén egy biztonsági incidensben ezek is károsodhatnak, kompromittálódhatnak. Érdemes a régi képeket, dokumentumokat, prezentációkat, amelyeket nem használunk már naponta, tömörített fájlba lementeni, így kevesebb helyet foglalnak el a tárhelyünkön.
A szükségtelen állományokat, alkalmazásokat is jó, ha töröljük eszközeinkről, főleg ha hosszú ideje nem használtuk őket.
Fontos lépés adataink rendszerezése is, bár az informatikai eszközök erőssége a keresés, de jól átlátható környezetet használni kényelmesebb, gyorsabb, és kisebb lehetőséget ad a hibákra, amelyek adatvesztéssel is járhatnak. A nem használt dolgaink eltávolításával értékes hely szabadulhat fel, a régi alkalmazások törlésével pedig a támadási felületet is csökkentjük.
Eszközünk biztonságának, állapotának érdekében mindig és rendszeresen végezzünk vírusellenőrzést.
Aktiváljuk a vírusvédelmet, futtassunk rendszeresen teljes körű diagnosztikát hálózati eszközeinken.
Naponta jelennek meg újabb és újabb kártékony kódok, ezért fontos, hogy a védelmünk is naprakész legyen. Figyeljünk arra is, hogy az eszközünk operációs rendszere és alkalmazásaink naprakészek legyenek, mivel ezek biztosítják, hogy a felderített hibák javítása, a sérülékenységek megszüntetése a mi eszközünkön is érvényesüljön. A legjobb, ha a frissítések letöltése és telepítése automatikusan, rendszeres időközönként történik meg.
Az elektronikus tisztaság mellett a fizikai épség is fontos. Ha tudjuk, portalanítsuk az eszközeinket – elsődlegesen az asztali számítógépeket, laptopokat –, hogy hosszú ideig meghibásodás nélkül végezzék a feladatukat. Általánosságban elmondható, hogy ezekkel a lépésekkel a gondos, a számítástechnikai eszközét megfelelően tisztán tartó felhasználó, üzemeltető jelentősen csökkenti a kitettségét a rosszindulatú tevékenységekkel, kártékony szoftverekkel vagy akár az adatszivárgással szemben.
És hogy miért is fontos, hogy mindenki, a cégek is odafigyeljenek még a korábbi éveknél is jobban informatikai rendszerükre és a kibervédelemre? Egy felmérés szerint nemcsak otthon, hanem a munkahelyen sem törődik a dolgozók több mint fele rendszeresen az informatikai biztonsági előírásokkal. Az adat azért megdöbbentő, mert ha vállalati környezetben ez a helyzet, mi lehet az otthoni eszközöknél? Pedig a tapasztalatok szerint a munkavállalók rendszeresen munkahelyi biztonsági figyelmeztetéseket kapnak, szigorúak a szabályok, ráadásul a médiában folyamatosan kapják a híreket arról, hogy brutális mértékben nő a kiberbűnözés.
Ezt támasztja alá a PwC tanácsadó cég decemberi felmérése, amely szerint az elmúlt három évben világszerte a vállalatok negyedének okozott legalább 1 millió dolláros kárt a kiberbűnözés (3600 nagyvállalati vezetőt kérdeztek meg).
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a cégek 90 százaléka nem is biztos abban, hogy képes lenne ellenállni egy ilyen támadásnak. Ennek ellenére a kutatás szerint nem védekeznek eléggé a cégek, alig 38 százalék csökkentette például a távmunka és a hibrid munkavégzés kockázatait. Pozítivum ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 52 százaléka tervez kiberbiztonsági beruházást 2023-ban. Ez fontos, hiszen a világhálóról érkező támadások miatt a cégek ügyfeleket és adatokat veszíthetnek, sérülhet a jó hírnevük is.
Ne feledjük, hogy a kibertérben mindenki célpont! Az új koronavírus okozta világjárvány első hullámában a nagyvállalatok voltak inkább a hekkerek elsődleges célpontjai. Az utóbbi időszakban a kis- és középvállalkozások is igencsak gyakran kerülnek célkeresztbe. Ennek oka, hogy általában a kisebb szervezetek veszítik a legtöbbet, ha támadás éri őket, valamint rajtuk keresztül könnyebb eljutni partnereikhez, a nagyobb cégekhez. Ezért is fontos az év eleji alapos nagytakarítás informatikai eszközeinken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.