Az új whistleblowingtörvény alkalmas arra, hogy átláthatóbbá tegyen cégeket?

Az  Országgyűlés április 11-én elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt, amely a 2013-ban elfogadott visszaélés-bejelentésről (whistleblowing) szóló törvény helyébe lép. Az új jogszabály célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe. A törvény jelentős kötelezettségeket ró a munkáltatókra. 

A törvény a kihirdetését (várhatóan napokon belül) követő 60. napon lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a nyár folyamán minden érintett munkáltatónak fel kell készülnie az új whistleblowingszabályok alkalmazására.

Mit kell tenniük a munkáltatóknak?

Az új törvény által előírt egyik legfontosabb kötelezettség az, hogy az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak belső visszaélés-bejelentési (whistleblowing) rendszert kell létrehozniuk és működtetniük. A legalább 50, de legfeljebb 249 alkalmazottat foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy közösen hozzanak létre ilyen szisztémát.

A whistleblowingrendszer kialakítása kapcsán a munkáltató dönthet úgy, hogy a beérkező bejelentést teljes mértékben belsőleg (például a HR-en keresztül) kezeli, vagy bevon egy a bejelentők védelmét ellátó, úgynevezett bejelentővédelmi ügyvédet.

Hogyan kezeljük a bejelentést és a személyes adatokat?

A whistleblowingrendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő és a bejelentéssel érintettek személyes adataihoz az arra jogosultakon kívül más ne férhessen hozzá. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú, hogy a bejelentést csak akkor lehet harmadik (nem uniós) országba továbbítani, ha a küldés címzettje vállalja, hogy teljes mértékben betartja a magyar whistleblowingtörvény szabályait. Más szóval, ha egy hazai vállalatcsoport tagja a bejelentést harmadik országba kívánja továbbítani, akkor a címzettnek írásban érdemes nyilatkoznia arról, hogy vállalja a magyar whistleblowingtörvény betartását, erről pedig érdemes a küldő féllel szerződést kötnie.

Ha a munkáltató a bejelentés kezelésével bejelentővédelmi ügyvédet bíz meg, az ügyvéd köteles a bejelentő azonosítását lehetővé tevő személyes adatok tekintetében titoktartásra. Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd a bejelentést csak a bejelentő személyazonosságának kitakarásával adhatja át a munkáltatónak. A bejelentő ettől függetlenül írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy azonosító adatait is átadják. Ebben az esetben a bejelentő személyazonossága is felfedhető a munkáltatónak a bejelentéssel együtt.

Mit lehet jelenteni a visszaélés-bejelentő rendszer keretében?

A törvény felsorol néhány, a bejelentés alapját képező indokot (szexuális zaklatás, korrupció, diszkrimináció stb.). Ezen túlmenően a munkáltatók speciális magatartási szabályokat is megállapíthatnak, amelyek megszegését a munkavállalók bejelenthetik a whistleblowingrendszerben. Ezek lehetnek munkáltatóspecifikus indokok, bizonyos juttatások nem megfelelő felhasználása vagy érdekellentétek. Amennyiben a munkáltató ilyen magatartási szabályokat megállapít, ezeket a helyben szokásos módon közzé kell tennie. 

Mi várható a jövőben?

A mi tapasztalataink szerint a munkahelyeken történt turpisságok, illetve visszaélések zöme csak akkor derül ki, amikor egy adott munkavállaló vagy vezető már távozik, vagy kirúgják. Ez azért rossz, mert addigra lehet, hogy például egy hatóság már vizsgálatot indított a cég ellen, vagy ha kevésbé extrém helyzetre gondolunk, akkor beindult egy felmondási hullám. Ez mind kárt okoz(hat) a cégnek. A whistleblowingrendszernek éppen az volna a célja, hogy ezek a visszaélések ne ekkor derüljenek ki, hanem jóval hamarabb, annak érdekében, hogy a vállalat lépéseket tudjon tenni a visszaélések felszámolása érdekében.

A tapasztalat ugyanakkor azt is megmutatta, hogy ha a cégeknek van is ilyen rendszere, a munkavállalók vonakodnak bejelentést tenni, mert félnek a retorziótól, avagy eleve nem bíznak abban, hogy a bejelentésük után bármi is történik.

Az új jogszabály szövege erre láthatóan igen nagy hangsúlyt helyez.

Például ha a bejelentés a bejelentővédelmi ügyvédhez érkezik, a jogszabály szövege szerint az ügyvéd kizárólag a bejelentésről készült kivonatot továbbíthatja a munkáltatónak, a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatokat abban nem tüntetheti fel. Kérdéses, hogy mit takar a gyakorlatban a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adat, hiszen olyan munkakörökben, ahol kizárólag 1-1 ember dolgozik, vagy a bepanaszolt felettes alatt kizárólag egy beosztott található, a bejelentés tartalmából sokszor egyértelműen következtetni lehet a bejelentő kilétére. A bejelentő tehát a személyazonosító adatai (név, anyja neve stb.) kitakarása mellett is – magából a bejelentés tartalmából – könnyedén azonosítható lehet. Az tehát, hogy ez hogyan küszöbölhető ki, a gyakorlatból derül majd ki. 

A fentiek fényében az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak meg kell kezdeniük az új whistleblowingrendszer kialakítását, hogy határidőben megfeleljenek az új jogszabálynak. Az időkeret meglehetősen rövid, mivel az új jogszabály alapján a szisztémát a munkáltatóknak nemcsak ki kell alakítaniuk, hanem ténylegesen működnie is kell, ráadásul már nyár végére.