A pénzügyi edukáció fontosságáról

A júliusi felmérés alapján a lakosság 72,6 százalékának marad valamennyi szabadon elkölthető jövedelme (62,4 százalékban a bér 20 százaléka alatti összeg) a nélkülözhetetlen havi költéseken felül. Ez az arány pozitívumnak tekinthető, hiszen még ebben a rekordmagas inflációs környezetben is a lakosság közel háromnegyedének marad pénze az elkerülhetetlen havi kiadások felett, a kérdést leginkább a szabadon elkölthető jövedelem felhasználása jelenti. Természetesen ebből az összegből finanszírozzák a háztartások tartós fogyasztási cikkek vagy éppen szolgáltatások vásárlását, azonban ez a pénzösszeg szolgál arra is, hogy a lakosság növelje a megtakarításait. 

A Magyar Nemzeti Bank lakosság pénzügyi számláit összegző kimutatása is rávilágít, hogy a háztartások nettó pénzügyi vagyona rekordmagasan van, 2023 első negyedévében 72 ezer milliárd forintot tett ki, ami 9,3 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest. A készpénz és a betétek aránya a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek nettó pénzügyi vagyonán belül 24,9 százalékot tesz ki, ami nemzetközi összevetésben jó eredménynek mondható. A legalacsonyabb arány Dánia és Svédország esetében látható 13,6, illetve 13,7 százalékkal, míg például Görögországban, Cipruson vagy éppen Lengyelországban 50 százalékot is meghaladja a készpénz és a betétek aránya a nettó pénzügyi vagyonon belül. Nemzetközi összevetésben tehát nem rossz a helyzet, azonban a felmérésünk rávilágít egy fontos jelenségre a pénzügyi edukációval kapcsolatban.

Nem fektet be a lakosság

Júliusban arra a kérdésre, hogy a következő egy évben milyen befektetési formát tervez igénybe venni a lakosság 72,3 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem tervez befektetést. Az iskolázottságot tekintve még kedvezőtlenebb a kép: a maximum nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők esetében 84,9 százalék nem fektet be. Az iskolázottság növekedésével folyamatosan csökken ez az arány, a diplomások esetében már csak 55,3 százalék. Az infláció ugyan folyamatosan csökken, várakozásaink szerint a 2024-ben átlagosan 5 százalék körül mozoghat, azonban még ebben az esetben is nagyon magas összegek erodálódnak, csökken a lakosság pénzének vásárlóereje. A magyar államkötvények jelenleg kiemelkedő hozamot kínálnak a lakosságnak, így érthető és jogos módon a legnépszerűbb befektetési formának számítanak: júliusban a lakosság 11,4 százaléka tervezett államkötvény vásárlást a következő év folyamán. Az arány növekedése fontos lenne a lakosság szempontjából, hiszen olyan kockázatmentes befektetési lehetőséget kínálnak, amellyel a megtakarítások reálértéke megőrizhető, vagy még tovább is növelhető. A kormány az iránti törekvése, hogy a lakosságot állampapír befektetések irányába terelje nem csak finanszírozási szempontból fontos, hanem a lakosság pénzügyi tudatosságának növelését is elősegíti.

Az ingatlanbefektetés szintén népszerű, a magas kamatkörnyezet ellenére ez számított a második leggyakoribb befektetési formának. A lekötött betétek részaránya tavaszhoz viszonyítva csökkent, ebben szerepet játszhatott, hogy az alacsony hozamok mellett extra adóterhet kell fizetni július elseje után a lekötött betétekre is. Fontos még kiemelni a kriptovalutát is (2,7 százalék), aminek a népszerűsége meghaladja a részvényekét (2,1 százalék). Ez azért különösen problémás, mert nagymértékben volatilis, kiforratlan szabályozói környezetben lévő eszközről beszélünk, így a magas hozamok mellett bármikor bekövetkezhet jelentős tőkeveszteség. 

Elinflálódó készpénz

A készpénzhasználatnak nemzetgazdasági és egyéni szinten is jelentős költségei vannak, így a törekvések egyértelműek a készpénzhasználat visszaszorításának irányába. A lakosság 64,7 százaléka megtakarításainak maximum 15 százalékát kezeli készpénzben, ami pozitív eredménynek tekinthető, azonban az összkép árnyaltabb ennél. A felmérés szerint a lakosság 15,8 százaléka a megtakarításának több, mint a 60 százalékát készpénzben tartja. Az is látható, hogy a maximum nyolc általános végzettségűek esetében a legmagasabb ez az arány (21,8 százalék) és fokozatosan csökken a diplomás végzettségűek irányába (10,7 százalék). A készpénz jelentős addicionális költségei mellett a leginkább kitett eszköz a pénzromlással szemben. Az eredmények alapján magas inflációs környezetben a jelentős készpénztartási arány pont az alacsonyabb jövedelmű embereket hozza még nehezebb helyzetbe. 

Magas infláció, növekvő egyenlőtlenségek

A következő évtized folyamán valószínűleg a 2010-es éveknél magasabb inflációs környezettel kell számolni. A koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború, illetve a Kína és az Egyesült Államok között erősödő kereskedelmi háború következtében töredezetté vált az eddig hatékonyan működő világgazdaság. A protekcionizmus, a különböző szankciók, a magasabb nyersanyagárak és a növekvő szállítási költségek változást hoztak a globális gazdasági rendbe, amelynek szükségszerű következménye a gyorsabb pénzromlási ütem. Amennyiben ez bekövetkezik, különösen fontos kérdéssé válik a pénzügyi tudatosság növelése, hiszen mind a készpénzben, mind a bankszámlán lekötetlenül álló számlapénzben jelentős megtakarítások értéktelenednek el.