Új esélyt kap az innovációs tőkebefektetés

A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi és termelékenységi jelentései kiemelik, hogy hazánkban a remélt versenyképességi fordulat kulcskérdései közé tartozik az innováció hatékonyságának erősítése és az üzleti hasznosulást eredményező innovációs teljesítmény bővítése. Ez utóbbi szorosan összefügg azzal, milyen módon fokozható a kockázati tőke szerepe az innovációs folyamatban, főképp annak kezdeti időszakában. Ha az üzleti angyal magánbefektetők (business angels) érdemben növelik az általuk befektetett tőkét, különösen az üzleti tevékenység legkockázatosabb szakaszában (seed és pre-seed fázisban), akkor ez támogathatja a pozitív irányú elmozdulást. Erre pedig láthatóan nagy szükség van.

A Magyarországi Kockázati és Magántőke Egyesület 2022-es éves jelentésének adatai szerint, habár 2020 és 2022 között a kihelyezett tőke volumene folyamatosan nőtt, összességében még mindig elmarad közel 100 millió dollárral a 2018. évi 350 millió dollár maximumtól. A tranzakciók száma pedig csak esett, 2020-hoz képest az akkori 242-ről 184-re. Ami viszont örvendetes, az a magántőkealapok növekvő aktivitása, amelyek ugyanakkor csak áttételesen hatnak az innovációra, illetve a hazai szellemi termékek üzleti hasznosulására. Ennek fényében talán furcsa az előrelépés reményét megfogalmazni, de megítélésem szerint ez mégis több a csupán „csalfa reménynél”.

2023 júniusában lényeges, a kockázati tőke működését érdemben befolyásoló szabályozási intézkedést vezettek be: a parlament döntött arról, hogy a pre-seed és seed fázisban befektető üzleti angyalok és intézményi befektetők konvertálható eszközt (convertible note) alkalmazhatnak. 

Ezt korábban a jogszabályok nem tették lehetővé: vagy hitelezési jogosultságot kellett a befektetőnek szereznie (és engedélyeztetnie), vagy már tőkerésszel kellett egy vállalkozásban rendelkeznie a hitelnyújtáshoz (tagi hitel). Lehetett úgynevezett átváltoztatható eszközzel is élni, de csak abban az esetben, ha az adott cég nem a magyar jog hatálya alá tartozva működött. Erre is volt példa, de nem tömegesen.

Miért remélik tehát sokan azt, hogy az új jogi keret lendületet ad az innovációs tőkebefektetésnek? Kizárólag az alábbi jellemzőkre hívnám fel a figyelmet:

• hazánkban is van hagyománya a családi és a baráti kölcsönnek, különösen vállalkozás indításakor, ahol a kölcsönnyújtó nem kíván formalizált jogi kereteken keresztül megjelenni;
• a korábbi szabályozás elvárta, sőt, előírta a tulajdonszerzés elsőbbségét, amely mindig hosszabb előkészülettel és lebonyolítási procedúrával járt;
• ha egy induló fázisú befektetés nem vezetett sikerre – amelynek az esélye a 70 százalékot is meghaladja –, akkor külön gondot okozott a létrehozott cég későbbi megszüntetése; 
• ha valaki nem kívánt tulajdonosként szerepet vállalni egy induló vagy korai stádiumú cégben, annak kényszert (és sokszor „elriasztást”) jelentett a részesedésszerzési jelenlét;
• az üzleti angyalok általában saját vagyonukból kisebb összegeket szánnak számukra érdekes ötletek, kezdő vállalkozások finanszírozására, ezen összegek jelentős részének elvesztése pedig számukra „nem létkérdés”; azonban ha ez nyilvános adatbázisokba kerül, az árt a személyes megítélésüknek, amit igyekeznek elkerülni; 
• a konvertálható eszköz nem torzítja el a tőkeszerkezetet, ezáltal kedvező lehet a későbbi közös tőkebefektetések szempontjából;
• végül: minden esetleges üzleti kudarchoz kapcsolódó céges megszüntetési eljárás bonyolult, hosszú és költséges, amit az üzleti angyalok nem szívesen vállalnak.

A változás keretei tehát már létrejöttek. Üzleti angyalok és innovációs befektetések – rajta, tovább, előre!