Fordulhat a kocka a kamatfizetések terén

Amíg a 2010-es évek második felében a költségvetés egyre csökkenő kamatkiadásokkal számolhatott, addig a következő évek az emelkedő kamatkiadásokról szólnak majd. Ebben közgazdaságilag nincs sok meglepetés, lévén ez a magasabb hozamkörnyezet egyik mellékhatása. 2021-ben, amikor elindult a kamatemelési ciklus, a költségvetés kamatkiadása pénzforgalmi alapon már közelítette az 1500 milliárd forintot. Azonban ez az összeg – a lejáró kedvezőbb kamatozású adósság helyébe lépő drágább finanszírozás miatt – napjainkra még tovább emelkedett, s egyértelműen rányomja a bélyegét a költségvetés mozgásterére.

Habár jó eséllyel már bőven magunk mögött hagytuk a csúcsot a hozamok terén, az adósságtömeg átárazódása jelenleg is folyamatban van. A kormányzat legfrissebb, 2023. évi második EDP-jelentéséből kiderül, hogy az idei évi (eredményszemléletű) kamatkiadások 3320 milliárd forintot tehetnek ki, markánsan többet a tervezettnél. Ha pedig az áprilisi konvergenciaprogramot vesszük kiindulópontnak, amely szintén eredményszemléleten alapszik, akkor kiderül, hogy a kamatkiadás várhatóan 2027-ig végig 3400–3600 milliárd forint körül alakulhat. Ez rossz hír a fiskális politika számára, hiszen a magas kamatkiadás szűkíti a költségvetés mozgásterét. Némi vigaszt az nyújthat, hogy a következő években várt gazdasági növekedés csökkentheti a kamatkiadásokat, már ha GDP-arányosan vizsgáljuk őket. Ettől függetlenül az idei évre várt 4,5 százalékos GDP-arányos kamatkiadás rendkívüli módon kiemelkedik az elmúlt évek arányaihoz képest.

De nemcsak a kamatteher mérete miatt lesz különleges a jövő év, hanem a kamatkifizetések struktúrája miatt is. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a költségvetés az intézményi befektetők részére fizette a legtöbb kamatot. Ám az infláció meglódulásával a lakosság számára elérhető, inflációkövető Prémium Magyar Állampapírba jelentős mértékű megtakarítás áramlott. 

A fordulatra a 2024. évi költségvetési tervben szereplő adósságszolgálattal kapcsolatos adatok utalnak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek a tervszámok inkább indikatívak, mintsem végérvényesek, hiszen a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben lényegi eltérések lehetnek a tervezett és teljesített kamatfizetések között a hozam- és befektetési környezet változása miatt.

Ha pedig a jövő évre a költségvetésbe betervezett 1229 milliárd forintnyi lakossági kamatkifizetés (ami vélhetően a nagyobb érdeklődés és a terv feletti infláció miatt végül magasabb összeg lehet) teljes egésze újra befektetésre kerülne, akkor a 2024. évre várt adósságfinanszírozási igény fele már fedezve lenne. Ellenben, ha ennek egy része fogyasztásban csapódna le, mert a lakosság elköltené a kamatfizetés után, akkor azzal a gazdaság kilábalása gyorsulhatna fel, és emelkedne a költségvetési bevétel. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a makrogazdasági szempontból jelentős megtakarítási állománynak létezik egy nem elhanyagolható egyenlőtlenségi vetülete is. Hiszen a jelentős kamatfizetések azokhoz áramlanak majd, akik eleve rendelkeznek megtakarításokkal, vagy éppen messze átlag feletti mennyiségben vásároltak be állampapírokból, szemben azokkal, akik ezt nem tudták megtenni. Tehát a háztartások vagyon szerinti egyenlőtlenségi ollója még tovább nyílhat. Egyébként az ÁKK részben ezt próbálta megakadályozni azzal, hogy mennyiségi korlátozásokat vezetett be a lakossági állampapírpiacon.

Mindeközben a költségvetés még jó pár évig szorult helyzetben lehet a megemelkedett kamatterhek miatt. Bár most fel vannak függesztve a maastrichti kritériumok, a tárgyalások jelenleg is folynak, és várhatóan jövőre ismét élesedhet a 3 százalékos hiánycélra vonatkozó megkötés. Ez pedig roppant fájó lehet mindazon országoknak, amelyekben a kamatkiadások jócskán megemelkedtek. Magyarország esetében a következő években a GDP-arányos kamatkiadás 3 százalék felett lehet (nagyjából 4,5-5 százalék körül tetőzve), amiből következik, hogy a túlzottdeficit-eljárás csak akkor lesz elkerülhető, ha a kormányzat érdemi pozitív elsődleges (kamatfizetésektől megtisztított) egyenleget tud felmutatni. Erre viszont utoljára 2016-ban volt példa, azóta pedig vagy elhanyagolható többlet jelentkezett, vagy az elsődleges hiány teljesen elszállt, mint az elmúlt három évben. Összességében tehát, amíg a lakosság örülhet a jelentős kamatfizetéseknek, addig a költségvetés borúsabb évek elé nézhet.