Fordulhat a kocka a kamatfizetések terén
Amíg a 2010-es évek második felében a költségvetés egyre csökkenő kamatkiadásokkal számolhatott, addig a következő évek az emelkedő kamatkiadásokról szólnak majd. Ebben közgazdaságilag nincs sok meglepetés, lévén ez a magasabb hozamkörnyezet egyik mellékhatása. 2021-ben, amikor elindult a kamatemelési ciklus, a költségvetés kamatkiadása pénzforgalmi alapon már közelítette az 1500 milliárd forintot. Azonban ez az összeg – a lejáró kedvezőbb kamatozású adósság helyébe lépő drágább finanszírozás miatt – napjainkra még tovább emelkedett, s egyértelműen rányomja a bélyegét a költségvetés mozgásterére.
Habár jó eséllyel már bőven magunk mögött hagytuk a csúcsot a hozamok terén, az adósságtömeg átárazódása jelenleg is folyamatban van. A kormányzat legfrissebb, 2023. évi második EDP-jelentéséből kiderül, hogy az idei évi (eredményszemléletű) kamatkiadások 3320 milliárd forintot tehetnek ki, markánsan többet a tervezettnél. Ha pedig az áprilisi konvergenciaprogramot vesszük kiindulópontnak, amely szintén eredményszemléleten alapszik, akkor kiderül, hogy a kamatkiadás várhatóan 2027-ig végig 3400–3600 milliárd forint körül alakulhat. Ez rossz hír a fiskális politika számára, hiszen a magas kamatkiadás szűkíti a költségvetés mozgásterét. Némi vigaszt az nyújthat, hogy a következő években várt gazdasági növekedés csökkentheti a kamatkiadásokat, már ha GDP-arányosan vizsgáljuk őket. Ettől függetlenül az idei évre várt 4,5 százalékos GDP-arányos kamatkiadás rendkívüli módon kiemelkedik az elmúlt évek arányaihoz képest.
De nemcsak a kamatteher mérete miatt lesz különleges a jövő év, hanem a kamatkifizetések struktúrája miatt is. Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a költségvetés az intézményi befektetők részére fizette a legtöbb kamatot. Ám az infláció meglódulásával a lakosság számára elérhető, inflációkövető Prémium Magyar Állampapírba jelentős mértékű megtakarítás áramlott.
A kedvező konstrukció és a magas infláció hatására 2024-ben – a rendszerváltás óta először – a lakossági kötvény után kifizetett kamatok mértéke megelőzheti az intézményi befektetők kifizetéseit.
A fordulatra a 2024. évi költségvetési tervben szereplő adósságszolgálattal kapcsolatos adatok utalnak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek a tervszámok inkább indikatívak, mintsem végérvényesek, hiszen a kiszámíthatatlan gazdasági környezetben lényegi eltérések lehetnek a tervezett és teljesített kamatfizetések között a hozam- és befektetési környezet változása miatt.
Végső soron azonban beérni látszik az ÁKK elmúlt években tudatosan építgetett stratégiája a lakossági állampapírok terén: már 800 ezer lakossági ügyfele van.
Ha pedig a jövő évre a költségvetésbe betervezett 1229 milliárd forintnyi lakossági kamatkifizetés (ami vélhetően a nagyobb érdeklődés és a terv feletti infláció miatt végül magasabb összeg lehet) teljes egésze újra befektetésre kerülne, akkor a 2024. évre várt adósságfinanszírozási igény fele már fedezve lenne. Ellenben, ha ennek egy része fogyasztásban csapódna le, mert a lakosság elköltené a kamatfizetés után, akkor azzal a gazdaság kilábalása gyorsulhatna fel, és emelkedne a költségvetési bevétel. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a makrogazdasági szempontból jelentős megtakarítási állománynak létezik egy nem elhanyagolható egyenlőtlenségi vetülete is. Hiszen a jelentős kamatfizetések azokhoz áramlanak majd, akik eleve rendelkeznek megtakarításokkal, vagy éppen messze átlag feletti mennyiségben vásároltak be állampapírokból, szemben azokkal, akik ezt nem tudták megtenni. Tehát a háztartások vagyon szerinti egyenlőtlenségi ollója még tovább nyílhat. Egyébként az ÁKK részben ezt próbálta megakadályozni azzal, hogy mennyiségi korlátozásokat vezetett be a lakossági állampapírpiacon.
Mindeközben a költségvetés még jó pár évig szorult helyzetben lehet a megemelkedett kamatterhek miatt. Bár most fel vannak függesztve a maastrichti kritériumok, a tárgyalások jelenleg is folynak, és várhatóan jövőre ismét élesedhet a 3 százalékos hiánycélra vonatkozó megkötés. Ez pedig roppant fájó lehet mindazon országoknak, amelyekben a kamatkiadások jócskán megemelkedtek. Magyarország esetében a következő években a GDP-arányos kamatkiadás 3 százalék felett lehet (nagyjából 4,5-5 százalék körül tetőzve), amiből következik, hogy a túlzottdeficit-eljárás csak akkor lesz elkerülhető, ha a kormányzat érdemi pozitív elsődleges (kamatfizetésektől megtisztított) egyenleget tud felmutatni. Erre viszont utoljára 2016-ban volt példa, azóta pedig vagy elhanyagolható többlet jelentkezett, vagy az elsődleges hiány teljesen elszállt, mint az elmúlt három évben. Összességében tehát, amíg a lakosság örülhet a jelentős kamatfizetéseknek, addig a költségvetés borúsabb évek elé nézhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.