Villamosenergia-hálózat fejlesztése: csak együtt sikerülhet

Az energiarendszerek optimalizálása egyre sürgetőbb kérdéssé válik Európa-szerte és Magyarországon is. Nemcsak a mára elavulttá vált villamosenergia-hálózatok és a növekvő energiaigény teszik szükségessé a fejlesztéseket, de az egyre több naperőmű-kapacitás kiépítése és hálózatra kapcsolása is komoly kihívást jelent ezen a téren. Az Európai Bizottság arra számít, hogy az EU energiaigénye 60 százalékkal fog növekedni 2030-ig, miközben az ipar, a lakások fűtése, az autók száma és a hidrogén iránti kereslet is bővülni fog. Így érthető az Európai Unió álláspontja, miszerint a tagállamok villamosenergia-hálózatának fejlesztése kritikus jelentőségű a 2050-re kitűzött szén-dioxid-semleges cél elérése érdekében.

Európai szintű újratervezés kezdődött

Tervekből már nincs hiány. Az Európai Bizottság 2023. november végén tette közzé cselekvési tervét az átlagosan 40 éves villamosenergia-infrastruktúra felújítására. Tette mindezt annak érdekében, hogy az elöregedett hálózat az energetikai átállás felgyorsulásával jelentkező új igényeknek megfeleljen, vagyis a megújuló energiaforrások dinamikus elterjedését is képes legyen kezelni. Az Európai Bizottság szerint a hálózatoknak egy olyan decentralizáltabb, digitalizáltabb és rugalmasabb rendszerhez kell alkalmazkodniuk, ahol több millió, tetőkön elhelyezett napelem és helyi energiaközösség osztozik az energiaforrásokon.

Ambiciózus a megfogalmazott terv. Így például a tagállamok közötti, határokon átnyúló infrastruktúrát hét év alatt a duplájára lenne szükséges növelni, ami a számításaik szerint önmagában 584 milliárd eurót (222 ezermilliárd forint) költséget jelent. Ez teljesítményre lefordítva azt jelenti, hogy 64 gigawattal növelhetik a határokon átnyúló átvitel kapacitását 2030-ig.

Tervezőasztaltól a megvalósításig

Mindez konkrét fejlesztésekre nézve: a cselekvési terv keretében az EB máris összesen 166 új közös érdekű projektet (PCI) jelentett be. A beruházások a villamosenergia-hálózatok korszerűsítését és jobb összekapcsolását, új energiatároló létesítmények létrehozását célozzák, de a lista 12 tengeri hálózatfejlesztési projektet is tartalmaz az Északi-tengeren, a Balti-tengeren és az Atlanti-óceánon. Nagy a tülekedés a tervezők és fejlesztők között, hiszen a listán való szereplés előfeltétele annak, hogy a létesítmények 2024-ben uniós finanszírozásra pályázhassanak.

De nemcsak a költségek, az elérhető haszon is óriási. A Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO-E) legutóbbi tízéves hálózatfejlesztési terve rámutat, hogy miközben Európának 2040-ig évente 6 milliárd eurót kell csak a határokon átnyúló infrastruktúrába fektetnie, mindez évente 9 milliárd euróval csökkenti majd a fogyasztói végszámlákat. A szervezet szerint ehhez különös figyelmet kell fordítani az innovatív megoldásokba történő beruházásokra. A beruházások kockázatmentesítésére számos intézkedést kell majd alkalmazni, például az engedélyezési folyamatok felgyorsítását, a sürgősségi rendelet intézkedéseinek kiterjesztését és az innováció fokozását.

Felkészül Magyarország is

Magyarország sem maradhat ki mindebből. A magyar villamosenergia-iparban tevékenykedő gyártó és kivitelező cégek számára óriási kihívás és egyben lehetőség a cselekvési terv megvalósítása, tekintettel a magyarországi villamosenergia-hálózat korszerűsítési és fejlesztési igényére. Az Energiaügyi Minisztérium 2023 végén kiadott közleménye szerint 2024-ben az ellátásbiztonság növelését célzó beruházások tömegessé válhatnak, ami többek között új alállomások építését, a meglévők felújítását és bővítését, valamint távvezetéki fejlesztéseket lefedő beruházásokat takar majd.

Ezek részben uniós, részben hazai forrásokból valósulhatnak meg, ugyanis a kormány maga is több mint 160 milliárd forinttal támogatja a villamosenergia-hálózati beruházásokat. Emellett további jelentős tételek hasznosulnak Magyarországon a közelmúltban uniós jóváhagyást nyert REPowerEU-fejezetből a hazai villamosenergia-rendszer bővítésében, megújításában, valamint rugalmasságának növelésében.  

Már látható, hogy nagy a mozgolódás a szektorban, ahogy külföldön, úgy idehaza is zajlik a berendezések rendelése és a raktárkészletek feltöltése a várható beruházásokra készülve. A nyertesek azok közül fognak kikerülni, akik a leggyorsabban alkalmazkodnak a gyorsan változó technológiai és szabályozási környezethez, így például a digitalizációnak és a mesterséges intelligencia eredményes alkalmazásának is kulcsszerepe lehet az új fejlesztési hullám megvalósításában. Végül, de nem utolsósorban a siker fontos záloga, hogy az ipar, a döntéshozók és a hálózattulajdonosok milyen együttműködést tudnak kialakítani, képesek lesznek-e egymás szempontjait elfogadva, az energiaátmenet sikere érdekében közös célokat és megoldásokat kidolgozni a villamosenergia-hálózat hosszú távon fenntartható működéséhez szükséges fejlesztések megvalósítása érdekében.