Nem fulladt ki a magyar növekedési potenciál: a hazai kkv-k növekedésének lehetőségei a munkaerő, tőke és technológia bevonásán keresztül
Magyarország termelési tényezői és ezek korlátai
A közgazdaságtan törvényei szerint a gazdasági növekedés három meghatározó pillére a munkaerő, a tőke és a technológia. E három termelési tényező megléte és sikeres felhasználása kulcsszerepet játszik Magyarország növekedési céljainak elérésében.
A munkaerő akkor maradhat meghatározó termelési tényező, ha Magyarország képes lesz a munkaerőpiaci tartalékok további kiaknázására, a munkaerőpiaci aktivitási ráta növelésére.
Az elmúlt évtizedekben a magyar gazdasági növekedéshez jelentős részben járult hozzá a munkaerő extenzív bevonása. 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, így 2023 harmadik negyedévében már 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon. Ezek következtében a magyar gazdaság munkaerőhiányban szenved, 2023 harmadik negyedévében 79 ezer volt a betöltetlen álláshelyek száma.
Bár az elmúlt 15 évet vizsgálva a magyar aktivitási ráta 2023. harmadik negyedéves 78,2 százalékos értéke rekordmagas, európai uniós összehasonlításban csupán a középmezőnyben helyezkedünk el. Ezek alapján van még mozgástér Magyarországon az aktivitási ráta növelésére a munkaerőpiaci tartalékok bevonásán keresztül.
A munkaerőpiaci tartalékok célzott bevonása három különböző módon történhet. Az egyik lehetséges út az atipikus foglalkoztatási módok elterjedése, mint például a gyermeket nevelőket célzó részmunkaidős állások, vagy a nyugdíjas-foglalkoztatás megerősítése. Egy második lehetőség a külföldön dolgozó magyarok hazavonzása, továbbá a foglalkoztatási adatok regionális különbségeinek feloldása is enyhítheti a munkaerőhiányt. Érdemes kiemelni, hogy míg a Nyugat-Dunántúlon 2023. harmadik negyedévében 78,7 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, addig Észak-Magyarországon több mint 8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 70,5 százalék.
A munkaerőpiaci helyzet tehát kétségkívül feszes, amely állapot megfelel a magas nyomású gazdaság elméletének, melynek egyik fő ismertetőjegye az alacsony munkanélküliségi ráta. A magas nyomású gazdaságban az extenzív növekedés a munkaerőhiány miatt korlátokba ütközik, a növekedés pedig a termelékenység javulásán keresztül valósulhat meg.
Ezt az állítást erősíti meg McKinsey Globális Növekedési Modellje, mely szerint 2020 és 2030 között Magyarország 4 százalékos éves reál GDP-növekedést érhet el, melyhez 1,1 százalékponttal a foglalkoztatási ráta változása, 2,9 százalékponttal pedig a termelékenység növekedése járulhat hozzá. Ez utóbbi tényezőben jelentős szerepet játszanak a külföldi működőtőke-befektetések (FDI), melyek a másik két meghatározó termelési tényező, a technológia és tőke transzfere által javítják a vállalatok termelékenységét.
A gazdasági növekedés második elengedhetetlen pillére a tőke.
A magánszektor adósságának GDP-hez viszonyított arányát tekintve Magyarország 2022-ben a 8. legalacsonyabb rátával rendelkezett (79%), összesen 54 százalékponttal lemaradva az EU-s átlagtól (133%). A vállalatok megfelelő finanszírozásának biztosítása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez és a beruházási ráta magas szinten tartásához.
A megfelelő tőkeellátottsághoz hosszú távon tehát a hazai hitelpenetráció növelése, valamint a külföldi működőtőke-beáramlás járulhat hozzá.
A gazdasági növekedés beindításában már rövid távon is elengedhetetlen a kiszáradt hitelezési piac fellendítése, melyet elősegít a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott, a Bankszövetség által támogatott akció. A megállapodás értelmében a hazai bankok önkéntesen vállalják, hogy a 2024. február 1. és május 1. között megkötött vállalati forinthitelek esetében a BUBOR feletti kamatfelárat nulla százalékra csökkentik a futamidő első hat hónapjában. Habár mind a vállalatok, mind a bankok rendelkeznek elegendő likviditással, a magas kamatszintek, illetve a vállalatok óvatossági motívumai akadályozzák ezek hatékony felhasználását.
A pénzügyi befektetéseken elérhető kiemelkedő hozamok jelentette magas alternatív költség visszafogja a vállalatok beruházási kedvét, a magas hitelkamatok pedig a hitelkeresletet tompítják. A tavalyi év első 11 hónapjában (a Baross Gábor Hitelprogram hitelei nélkül) nominálisan 27 százalékkal, reálértéken 39 százalékkal alacsonyabb értékben történt vállalati hitelszerződés-kötés az előző év azonos időszakához képest. Bár ezt a visszaesést sikeresen csillapították az olyan állami hitelprogramok, mint a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Hitelprogram (mely utóbbi 600 milliárd forintos beruházási hitelkeretével a beruházási ráta 25 százalék felett tartásához is hozzájárul), a piaci hitelezés helyreállása rendkívül fontos az egészséges gazdasági növekedés fenntartásában.
A munkaerő és a tőke mellett további elengedhetetlen termelési tényező a technológia, amely hazánk duális – vagyis zöld és digitális – átállását is támogatja.
E három termelési tényezőből kettő, a tőke és a technológia elérhetőségi korlátaira a közvetlen külföldi működőtőke beáramlása részben megoldást kínál.
Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések (FDI) hatása Magyarországon
Az FDI állománya 2022 végén közel 100 milliárd eurót tett ki Magyarországon, a Kormány célja pedig az, hogy ezt az állományt 2030-ra megduplázza.
Az 1990 óta történt magyar gazdasági modernizáció egyik meghatározó elemét képezik a külföldi közvetlen tőkebefektetések. Egy korábban megjelent tanulmány szerint a kilencvenes évek közepétől 2010-ig az évi átlagos 2,3 százalékos GDP-növekedéshez 0,69-0,89 százalékponttal járult hozzá a működőtőke-beáramlás.
A külföldi működőtőke-befektetéseknek emellett pozitív multiplikatív hatása is van a magyar kkv szektor számára:
ezek a vállalatok ugyanis beszállítóként globális értékláncokba csatlakozhatnak be, tudásra és egy fejlettebb munkakultúrára tehetnek szert, majd pedig akár saját jogon is exportőrökké válhatnak.
A magyar kkv-k esetén megfigyelhető egy termelékenységi gap azon cégek között, amelyek külföldi nagyvállalatnak szállítanak be, és amelyek nem. Külföldi tulajdonú multiknak beszállító kkv-k vezetőivel folytatott mélyinterjúk alátámasztják, hogy a beszállítói státusz hozzájárult új technológiák bevezetéséhez, illetve pozitív hatást gyakorolt a vizsgált vállalkozások árbevételére és dolgozói létszámára.
A Közgazdasági Szemlében megjelent elemzés szerint a magyar beszállítók különösen a kooperációs beszerzéseken szerepelnek jól – 2015 és 2019 között 36 százalékuk tudta növelni a hozzáadott értékét ezeknél a beszerzéseknél, vagyis idővel egyre komplexebb termékeket szállítottak. (A kooperációs beszerzések során a vállalat olyan alkatrészeket vásárol, amelyeket nem tud gazdaságosan előállítani. Ennek során a bérgyártáson túlmutató, szoros együttműködés alakul ki a beszállítóval.)
Egy további felmérés szerint azok a vállalatok, amelyek részt vesznek az exportban és az importban is, nagyobb mértékben segítik a munkahelyteremtést. Ezeknél a cégeknél 2007 és 2008 között 10 százalékos növekedés volt tapasztalható a foglalkoztatás terén, míg más vállalatok esetén ez csak 3 százalék volt. A kutatás további fejleménye szerint a külföldön befektető vállalkozások több, mint 50 százaléka jelentett árbevétel növekedést 2007 és 2008 között, míg az összes vizsgált cégnél ez az arány csak 35 százalék volt. Az OECD tanulmánya is alátámasztja, hogy a kkv-k globális értékláncokba történő betagozódása hozzájárul üzleti növekedésükhöz és stabilitásukhoz, valamint tudás- és tapasztalatszerzésükhöz.
Egy magyarországi autóipari beszállítói felmérésében – melyben a válaszadók 32 százaléka esetén magyar a többségi tulajdonos, 63 százalék esetén hazánkban tevékeny külföldi többségi tulajdonú vállalatról beszélünk – megállapították, hogy az egyes beszállítók milyen termékekkel vagy szolgáltatásokkal támogatták a hazai autóipart. A megkérdezett vállalatok az esetek 53 százalékban tier 1-es beszállítók, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak végtermék előállítójával, amely elősegíti a hazai vállalatok tudásszerzését, szervezeti kultúrájának fejlődését. A vállalatok 23 százaléka tier 2-es, 14 százaléka pedig tier 3-as beszállító, akik ugyan csak közvetett kapcsolatban állnak a tőkebefektető céggel, de azoknak is a multinacionális működés elvárásai szerint kell termelniük.
Az exportőrökké „felnövő” magyar kkv-k támogatásában kiemelt szerepet játszik az EXIM – hazánk exporthitel-ügynöksége. Az EXIM által nyújtott exporttámogató hitelek hatéves időtávon átlagosan 65 százalékkal növelik a hitelezett vállalatok exportvolumenét, 12 százalékkal pedig dolgozói létszámukat. Az USA exporthitel-ügynökségét vizsgáló tanulmány hasonló eredményre jut: abban a 4 éves időszakban, amikor az intézmény felfüggesztette a 10 millió dollár feletti, államilag támogatott exporthitelek jóváhagyását, az érintett cégek árbevételében 18 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. Az exporttámogató hitelek mellett az EXIM rendkívül széles termékpalettájával támogatja a hazai vállalatokat exporttevékenységük fejlesztésében.
Konklúzió
A külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel tehát két kulcsfontosságú termelési tényező is érkezik Magyarországra – tőke és technológia. Még szerencsésebb, ha a működőtőkével a jövő technológiáját importáljuk és elősegítjük a magyar gazdaság duális átállását. Az FDI-nak azonban ezen túl is vannak pozitív multiplikatív hatásai. A beszállítói értékláncba betagozódni vágyó magyar kkv-knak ugyanis ,,kötelező” a magas színvonalú gyártás és szolgáltatás, ez a hajtóerő pedig hozzájárul a tudásszerzésükhöz, munkakultúrájuk fejlesztéséhez, és legfőképpen termelékenységük növeléséhez. Az olyan globális jelentőségű események, mint a Covid-19-járvány vagy a jelenleg is zajló vörös-tengeri konfliktus, rávilágítottak a földrajzilag kiterjedt értékláncok törékenységére. Mindez arra sarkallhatja a magyarországi nagyvállalatokat, hogy beszállítóikat egyre nagyobb arányban a biztonságos közelben működő magyar kkv-k közül válasszák ki. A magyarországi közvetlen működőtőke ráadásul túlnyomó arányban exportra termel, amelynek kiemelt előnye, hogy a hazai piaccal szemben az exportpiacok vásárlóereje, kereslete elméletileg korlátlan, vagyis a telítődő piac jóval kisebb kockázatot jelent, mint a hazai piacra való termelés esetén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.