Elöregedés és felmelegedés – egyre nagyobb egészségügyi költségekkel járnak

A globális társadalom elöregedése miatt már évekkel ezelőtt megszólaltak a vészharangok, ahogyan a klímaváltozás, különösen a gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok egészségügyi kockázatait is egyre pontosabban tudjuk feltérképezni. Kevesebb szó esik arról, hogy a két tényező kölcsönhatása milyen súlyos következményekkel járhat, pedig az idei, sokszor már az elviselhetetlenségig fokozódó hőhullám ismét azt igazolta, ami mindannyiunk számára világos: az extrém hőmérséklet jóval nagyobb veszélyt jelent egy idősebb, egy vagy akár több krónikus betegséggel küszködő emberre, mint egy egészséges fiatalabbra.

Éppen ezért is meghökkentő elsőre az a megállapítás, amelyet az Allianz Research tesz legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit az EU 27 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban vizsgáló felmérésében: 2000 és 2023 között már 157 ezer idő előtti halálesetet írható a globális felmelegedés számlájára Európában. 

Akár a túlsúlyosak népességen belüli arányát vesszük alapul, akár a szív- és érrendszerei betegségekben szenvedőkét, akár a cukorbetegséggel küszködőkét, a számok alapján egyértelműen a kedvezőtlen adottságú országok közé tartozunk. Ezt jól illusztrálja az is, hogy a 2022 nyarán két hétnél is tovább húzódó hőhullám a magyar lakosság több mint 90 százalékát érintette, és nagy valószínűséggel hasonló arányban okozott szenvedést az idei, melegrekordokat döntögető kánikula is.

Az extrém magas hőmérsékletek mellett ráadásul a légszennyezettség is nagy fenyegetettséget jelent a kontinens ezen szegletében: miközben Európa és az EU egyáltalán nem áll rosszul a levegőminőség szempontjából, Magyarország bronzérmes volt a légszennyezettségre visszavezethető elhalálozások 100 ezer főre jutó számában az utolsó rendelkezésre álló, 2021-as adatok alapján.

A kilátásainkon az sem javít, hogy 

miközben az aktuális egy főre jutó, GDP-arányos magán- és közegészségügyi kiadások mértéke nálunk a hatodik legalacsonyabb Európában, a közkiadásokat tekintve pedig egyenesen sereghajtók vagyunk a kontinensen.

Ráadásul teljes mértékben a fiatalok sem tudják kivonni magukat az éghajlat szélsőségesebbé válásának hatásai alól. Bár őket kevésbé fenyegetik közvetlenül az időjárásban tapasztalható extremitások, az egyre többekre jellemző klímaszorongás az ifjabb generációk tagjainál is lelki problémák kialakulásához vagy felerősödéséhez vezethet.

A felmérésből az is kiderül, hogy önmagában 8,5 százalékkal emeli meg az egy főre jutó egészségügyi költségeket kontinensünkön az, hogy a jelenlegi 130 millióról 2035-re 152 millióra emelkedik a 60 éves és annál idősebb európaiak száma. Az idősebbeket átlag feletti mértékben sújtó éghajlatváltozás pedig tovább fogja növeli az egészségügyi kiadásokat: ezzel a tényezővel is kalkulálva immár 12 százalékos növekedést látunk az egy főre jutó egészségügyi költségekben. Amennyiben pedig az éghajlatváltozás közvetett, testi és mentális egészségünkre hosszú távon hatást gyakorló tényezői – amilyen a stressz vagy a romló alvásminőség, a természeti katasztrófák gyakorisága – szintén lecsapódnak az egészségügyi költségek növekedésében, az 2035-re további 3 százalékpontot adhat hozzá az egy főre jutó kiadásokhoz.

Mindezek hatalmas kockázatokat hordoznak magukban, amire egyéni szinten  – rövid és hosszú távon is – az öngondoskodás adhat megfelelő választ. Egy jól megválasztott magán-egészségbiztosítással már aktív korunkban megbirkózhatunk az egészségünket fenyegető kockázatokkal, továbbá egy időben megkötött nyugdíjbiztosítással előre felkészülhetünk idős korunkra.