Növekedett a hazai áruk polci részesedése

Hogyan teljesített 2019-ben az élelmiszeripar a hazai fogyasztókért folytatott versenyben?

A rendelkezésre álló adatok alapján állítható, hogy 2018-hoz hasonlóan minden bizonnyal még 2019 első fél évében is tartott a magyar áruk polci részesedésének enyhe növekedése, ami nagy pozitívum. Mindez 2018-ban szépen teljesült, most pedig úgy tűnik, hogy az élelmiszeripar belföldi értékesítése az előző év első hat hónapjában is felülmúlta a teljes élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom bővülését. Ugyancsak az első fél évben az élelmiszeripar termelésvolumenben számolt teljesítményének növekedése valamennyivel meg is haladta az ipar egészének eredményét. Éves szinten valószínűleg inkább az átlag környékén lesz, vagy lehet, hogy egy picit alatta. Ez elsősorban az ipar egészének második fél évben elért gyorsulásából adódik.

A mezőgazdasággal együtt számolt élelmiszer-gazdasági export a legutolsó, 2019-es adatok szerint a teljes nemzetgazdasági exportszaldó több mint felét adta. Mit tett hozzá ehhez az élelmiszeripar?

Az említett teljesítménynövekedésben az első fél év adatai szerint – azzal együtt, hogy a belföldi értékesítés is jelentősen nő – ismét az export lehetett a meghatározó. Tehát úgy tűnik, összességében jó évet zárt az élelmiszeripar, alágazatonként nyilván eltérő mértékben. Az első féléves teljesítmények alapján annyi azonban bizonyos, hogy nincs nagy szóródás a fontos ágazatok között, ideértve a tej-, a zöldség-gyümölcs, a hús- és a baromfi-feldolgozást, valamint a malomipart. Ez a mérték az első fél évben 2 és 5 százalék közötti, a malomiparban pedig 7 százalékot meghaladó. Egyik fontos ágazat teljesítménye sem fordult negatívba az első fél évben, pedig ilyesmi azért elő szokott fordulni.

Ennek a pozitív teljesítménynek jövedelemtartalma is van?

Ez izgalmas kérdés, hiszen a jövedelmezőség eléggé vegyes képet mutat. A mezőgazdasági termékek termelői árindexe a tavalyi első fél évben csaknem 9 százalékos volt, ami egyébként elsősorban a zöldség-gyümölcs termékek termelői árának emelkedéséből adódott. Ennek nagy részét a kertészet adta, mert az állattenyésztésben ebben az időszakban még viszonylag alacsony volt az áremelkedés.

A teljes interjú a Világgazdaság pénteki számában olvasható