Január utolsó hetében írtuk meg iparági források alapján, hogy az akkor a debreceni CATL akkumulátorgyár építése ellen javában zajló, helyenként erőszakos jelenetekkel tarkított tüntetésekre a kínai vállalat képviselői ugyan rácsodálkoztak, de ez nem befolyásolja a döntésüket a gyárépítésről. Mindez azért is volt lényeges információ, mert a fejlesztés – amely Magyarország legnagyobb zöldmezős projektje – nemzetgazdasági szempontból is hangsúlyos.
Rosszul indult a január a magyar kiskereskedelem és a vásárlók számára, ugyanis alig vette kezdetét az újév, rögtön elveszítettek egy legendás élelmiszerboltot. December 30-án ugyanis bezárt a Remiz Üzletházban működő Príma – erősítette meg a Világgazdaság érdeklődésére a CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila. Forrásaink úgy jellemezték az üzletet, mint a magyar tulajdonú kiskereskedelem egyik zászlóshajóját. Arra a kérdésre, hogy vajon az élelmiszerár-stop vezetett-e a döntéshez, Fodor Attila úgy reagált: „Nem lehet kijelenteni, hogy az csak és kizárólag emiatt következett be.”
Január végén arra hívtuk fel a figyelmet, hogy jócskán megugrik az úgynevezett hevített dohánytermékek ára. Ráadásul az Európai Bizottság már elkészítette a javaslatot a hagyományos cigaretta jövedéki adójának emeléséről is, azaz akár az összes termék drágulhat a Nemzeti Dohányboltokban. A cigarettahelyettesítő alternatív termékek, amelyek dohány elégetése nélkül, hevítéssel bocsátanak ki belélegezhető anyagot, egészen addig nem estek a jövedéki adó hatálya alá, ám ez február 1-jétől megváltozott. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere a Világgazdaság megkeresésére úgy számolt, szálanként 35 forint jövedéki adót kell fizetni utánuk.
Az év elején extrém izgalmas kérdés volt az üzemanyagárak alakulása, miután nem sokkal előtte vezették ki a piacról a 480 forintos hatósági árat. Magyarországon azonnal megjelentek a környező országokhoz képest magasabb árak, amit vélhetően az magyarázott, hogy míg a kis- és nagykereskedelmi árrés korábban 60-70 forint volt, ez 120-140-re ugrott. Bár a szakértő tagadta, az üzemanyag-kereskedők megpróbálják „visszakeresni” az elmúlt 13 hónapban a 480 forintos hatósági ár miatt elmaradt profitjukat, azt elismerte, hogy a megmaradt szereplők által elvárt hozam szintje magasabb lett. Ezért volt váratlan, hogy január második hétfőjén bejelentették: a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát is csökkentették szerdától.
Ugyancsak januári sztori – ami hosszabb ideig lázban tartotta az országot –, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a telt házas Fekete Vonat-koncert mégis anyagi csődbe fordult. Bár a Fekete Vonat Papp László Budapest Sportarénában rendezett koncertjének gazdasági kudarcát a szervező a világjárvánnyal, a TAO-támogatások eltűnésével és a gazdasági válsággal indokolta, a Világgazdaság névvel és név nélkül nyilatkozó forrásai egyáltalán nem támasztották alá ezeket az érveket.
Az is januárban derült ki a Magyar Közlöny alapján, hogy fontos rendeletmódosításról döntött az építési is közlekedési miniszter. Ez érintette a járműkategóriák megnevezését, a járműbe szerelt e-segélyhívó időszakos megvizsgálását, valamint a járművek, járműalkatrészek típusjóváhagyását is. Ennek volt része az is, hogy a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet szintén módosult.
Januárban futott jól az az anyagunk is, amelyben a magyarországi eladó kastélyokról készítettünk körképet. Ebből azt a következtetést tudtuk levonni, hogy mesésen gazdag választékban dúskálhat az, aki kastélyvásárlásra adja a fejét. Még inkább, aki a felújítására is vállalkozik Magyarországon. Noha nem kellenek hozzá milliárdok, de romokból pompát varázsolni így is méregdrága mulatság.
Ugyancsak erős anyagra sikerült az Ozempic-történt feltárása. A látványos fogyást eredményező, cukorbetegek által használatos csoda-diabéteszgyógyszerre ugyanis világszerte rákaptak a karcsúsodni vágyók. Az interneten futótűzként terjedő információk nyomán számos országban hiánycikké vált az egyébként életmentő szert. Csakhogy az Ozempic névre hallgató medicinának számos mellékhatása is van.
Sokakat megmozgatott a napelemes hálózati csatlakozás ügye is, miután a kormány átmenetileg stopot vezetett be túlterheltségre hivatkozva. Ezért is volt érdekes, hogy ezekben az időkben a REG Zrt. arról adott tájékoztatást, hogy egy magyar pályázati konzorcium fogja fejleszteni a „jövő villamosenergia-rendszerét”, illetve az azt működtető aggregátori szoftveres és hardveres hátteret. Ebben a rendszerben, amely a még létrehozandó energiaközösségeken és a tevékenységüket koordináló aggregátorokon alapul majd, a mainál hatékonyabban használhatók a megújuló energiaforrások, a kisfogyasztók pedig a rendszerbe integrálódnak.
A végletekig kiélezett verseny zajlott januárban. A tét az volt, hogy a Tesla, melyik településen hajtja végre a legújabb fejlesztését. Amikor az erről szóló cikk készült, úgy állt a dolog, hogy Siófokon épülhet meg a Tesla következő supercharger töltője. A Supercharger a Tesla gyorstöltő technológiája, amit az elektromos autóihoz épít ki. A hálózat még 2012. szeptember 24-én indult el, tavaly decemberben már több mint 40 ezer töltő üzemelt kis híján 4500 állomáson. Végül nem Siófok nyert, de ettől még a balatoni város gazdagodhat a Tesla töltőhálózatával. Ez azonban már egy másik történet.
Ez tehát a 2023. január legolvasottabb tíz cikke a Magyar gazdaság rovattól. Hamarosan közöljük a februári listát is. Addig is jó olvasást kívánunk a napi anyagokhoz is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.