Szövetkezeti ügy: a Fidesz szépítene

Ma kezdődnek a szakértői egyeztetések a Fidesz és az FKGP között a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek ügyében -- értesült a Világgazdaság. Czerván György (Fidesz) országgyűlési képviselő lapunknak elmondta: a két párt arra keresi a megoldást, hogyan lehetne a szövetkezetek kívülálló tulajdonosait úgy vagyonukhoz juttatni, hogy e tranzakció ne okozzon tetemes gazdasági és társadalmi károkat. A kormány törvényjavaslata értelmében ugyanis a pénzügyi gondokkal küszködő gazdaságoknak rövid időn belül ki kellene fizetniük külső tulajdonosaikat. Ezzel a fideszes képviselők sem értenek egyet, mert szerintük állami segítség nélkül a szövetkezetek nem tudnának elszámolni a kívülállókkal. Ágazati szakértők pedig úgy vélik, hogy a gazdaságoknál csőd- és felszámolási hullám indulna meg.

Távol marad a mai megbeszélésektől az MDF, mivel a párt ezúttal sem kapott meghívót -- közölte Medgyasszay László országgyűlési képviselő. Ugyanakkor hozzátette: az MDF számára a kormány javaslata jelenlegi formájában elfogadhatatlan, mert káoszt idézne elő. Érdeklődéssel várjuk az FKGP-s és fideszes indítványokat, bár szerintünk a megoldást szélesebb körű pártközi egyeztetésekkel kellene megtalálni -- fogalmazott.

A fiatal demokraták elképzelései szerint a szövetkezetek a külső üzletrészek kifizetése alól úgy mentesülhetnének, ha helyettük az állam venné meg a kívülállók tulajdonát. Az államnak kötelezően vásárolnia kellene, ha a külső tulajdonosok felajánlanák üzletrészeiket. Erről Czerván és Dancsó József (Fidesz) módosító indítványt nyújtott be az üzletrészekről szóló törvényjavaslathoz, de Czerván kérdésünkre hangsúlyozta: e tervek még változhatnak, mivel azokat a kormány sem tárgyalta meg.

Információink szerint a Fidesz-megoldással 350 ezer külső tulajdonos juthatna vagyonához. Üzletrészeik névértéke mintegy 50 milliárd forint, de ezt a szövetkezetekkel szembeni követelések arányos részével csökkenteni kellene. Az államnak így is mintegy 20 milliárd forintot kellene fizetnie. A tranzakció a 2000-es mérlegadatok ismeretében, tehát csak 2001-ben indulna, és a költségvetési terhek mérséklése érdekében akár több évig is tarthatna. A vétellel az állam a szövetkezetekben tulajdont szerezne, de ezt a gazdaságok öt éven belül visszavásárolhatnák. Ha ezt nem tudnák (nem akarnák) megtenni, az öt év elteltével gazdasági társaságokká kellene alakulniuk, amelyekben az állami tulajdon értékpapírrá (befektetéssé) válna.

"Első hallásra" jónak ítélte a fideszes elképzeléseket Csatári József, a mezőgazdasági bizottság kisgazda alelnöke. Szerinte a 320 milliárd forintos bankkonszolidáció után az agrárium is megérdemelne a költségvetéstől 20-25 milliárdot. Fontosnak tartaná azonban, hogy a többletkiadások egyáltalán ne terheljék az FVM-büdzsét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a más megoldást kínáló, már benyújtott kisgazda módosító indítványokra is, amelyek a szövetkezetek fizetési feltételeit könnyítenék. Így például lehetővé tennék, hogy a gazdaságok készpénz helyett gépekkel, szolgáltatásokkal vagy terménnyel törleszthessenek külső tulajdonosaiknak.

Pozitív fejleményként értékelte a fideszes terveket Máhr András, az ügyben leginkább érintett szövetkezeti érdekképviselet, a MOSZ titkára. Szerinte ezzel az állam helyrehozná korábbi hibáját, amikor a külső üzletrésztulajdonokat kialakította. Ráadásul a költségvetési kockázat a fiatal demokraták által kínált rendezéssel minimális lenne, hiszen a vételárat a szövetkezetek vagy visszafizetnék, vagy értékpapírrá alakulna át az állami tulajdon.

Teljes mértékben javíthatatlannak tartja viszont a kormány elképzeléseit az MSZP, ezért egy módosító javaslattal a törvénytervezet valamennyi pontját törölné. Pásztohy András kérdésünkre közölte: a szocialisták az üzletrészproblémát nem egy kormány által diktált kényszerjogszabállyal, hanem a szintén parlament előtt lévő új szövetkezeti törvényhez benyújtott módosítócsomaggal akarják megoldani. Az MSZP úgy véli: az államnak vissza nem térítendő támogatásokat, adókedvezményeket és támogatott hiteleket kellene biztosítania, hogy a szövetkezetek (vagy tagjaik) a külső tulajdonokat öt év alatt megvásárolhassák.