A jelenlegi hátraléknak a fele (60-70 ezer) olyan ügy, amelyet nem is tudnak a hivatalok feldolgozni, mert hiánypótlásra szorulnak, vagy fellebbezés, esetleg bírósági per gátolja a bejegyzést. A szakmai szempontból kifogástalan 60-70 ezer, évek óta elbírálásra váró beadvány felét még az idén, a másik felét pedig a jövő év elején feldolgozzák a fővárosban -- ígéri Gáspár Miklós. Így a hátralékból még jövőre is jut 15 százalék. A lemaradás behozását lassítja, hogy jelentősen nőtt az ingatlanforgalom. Budapesten havonta 20-25 ezer új beadvány érkezik a hivatalokhoz.
Ebben az évben sikerült rendezni a jogvitás ügyek nagy részét is. Ma már egyetlen olyan lakótelep sincs, amely ne lenne bejegyezve. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt csak a fővárosban 30 lakótelepen több mint 20 ezer olyan lakástulajdonos volt, akinek otthonát a földhivatal nem regisztrálta, mivel a háztömbök nem alakultak társasházzá, vagy hiányzott az alapító okirat. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény hatására -- amely lehetővé tette, hogy hatóságilag pótolják a hiányzó okiratokat -- minden lakótelep sorsa rendeződött. A szóban forgó 12 budapesti ipartelep közül az idén nyolcat sikerül bejegyezni, így csupán négynek az ügye húzódik át a jövő évre -- mondta Gáspár Miklós.
Bár a hátralék feldolgozása óriási munkát jelentett a földhivataloknak -- hiszen két év alatt a napi ügyek mellett félmillió elhúzódó ingatlanbejegyzést rendeztek --, az ügyintézési határidő minimálisra csökkent. A budapesti kerületekben a legrosszabb esetben is négy hónapot kell várni az ingatlan bejegyzésére, de egyre több olyan hivatal van, ahol 30 napra csökkent az ügyintézés ideje -- jelentette ki a hivatalvezető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.