Bajnai és Varga szópárbaja: brutális pluszteher a vállalkozásokon

Bajnai Gordon gazdasági miniszter és Varga Mihály, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere egyetért abban, hogy a gazdasági válságból a foglalkoztatottság növelésével lehet kitörni - olvasható a Heti Válaszban.

Varga szerint ha az emberek nem érzik magukat biztonságban, abból aligha lesz növekedés. "A versenyképességet és a szociális biztonságot egyszerre kell megteremteni"- állítja a volt miniszter. Szerinte tíz év alatt egymillió új, legális munkahely teremtése lenne a megoldás (mint ismert, ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke már többször hangsúlyozta - A szerk.). Bajnai ezt irreálisnak tartja, ám a miniszter azt állítja: a növekedés legfőbb akadálya valóban az, hogy a felnőtt lakosság alig fele dolgozik. A miniszter az Orbán-kormány szemére vetette, hogy a minimálbér-emelés következtében százezer emberrel kevesebb dolgozik jelenleg a piacon, ami a könnyűipar halálát jelentette. Varga Mihály kételkedik, hogy a huszonötezer forintos emelés tette volna tönkre a könnyűipart.

Bajnai Gordon az interjúban elmondta, hogy a vállalkozók számíthatnak a kormányra. Tavaly olyan vállalkozói programot indítottak vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázatokkal, ami többszörösen meghaladta a Széchenyi-tervet. "Kész terveink vannak a foglalkoztatottság növelésére." Ebben többek között szerepel a bürokrácia egyszerűsítése, amely az európai átlagnál 750 milliárd forinttal több terhet ró a hazai vállalkozókra. Másrészt minden megtermelt jövedelmet új munkahelyek létrehozására kell fordítani- fogalmaz a miniszter. Az uniós forrásokat pedig egy olyan gazdaságpolitikára kell fordítani, amely a kis-és középvállalatokat részesíti előnyben.

Varga Mihály szerint a Széchenyi-terv látványosabb sikereket ért el, mint a gazdasági miniszter által említett program. A volt pénzügyminiszter az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva azt mondja: az 1500 milliárdos kiadás, amelyet a gazdaság fejlesztésére fordítottak, csupán egyszázalékos növekedést hozott. "Ha nagyon finom akarok lenni: szerény"- fogalmaz a volt miniszter. Mint mondja: Magyarországon nem látszanak az EU-s milliárdok, ellentétben Szlovákiával, vagy Romániával.

Bajnai Gordon nem ilyen borúlátó: szerinte az ország most egy hétéves terv végén van túl. Magyarország tavaly azon négy tagország között volt, amelyek a 2007-2013-as utófinanszítozási alapból pénzt tudtak kifizetni. Az építőipar a következő másfél évben 1500 milliárd forintnyi megrendelést kap. "Az illetékes uniós biztos szerint is elsők vagyunk a sebességben."

Varga erősen kételkedik egy uniós biztos véleményében és szavában, lévén: hazugság egy EU-s biztossal kapcsolatban is előfordulhat, pláne, ha megvezetik. A politikus szerint a megszerzett forrásokat a kormány rosszul költi el. "Diszkólámpára, 200 millió pedig a Barátok közt szappanopera támogatására is jutott az EU-s pénzekből." Bajnai Gordon szerint ez korszerű marketingeszköz volt. A két politikus szintén nem értett egyet abban, hogy a támogatások elköltésének módját miként kellene egyeztetni. Abban viszont egyetértés uralkodott, hogy a korrupció könnyedén felütheti a fejét a regionális fejlesztési tanácsokban.

Bajnai szerint a gazdasági növekedés beindulására nem sokat kell már várni, Varga azonban úgy véli, hogy "az adócsökkentésnek 800 milliárd forint alatt nem sok értelme van." Az ex-miniszter szerint csak az államadósság kamatterhein 300-400 milliárdot lehetne spórolni. Ezen felül a minisztereket személyesen is felelőssé kellene tenni. "Némi fizetésmegvonás kijárna" - állítja a politikus. Ezen felül be kellene fagyasztani az állami kiadásokat.

Amíg nincsenek házon belül, addig nem tudnak korrekt programot készíteni - nyilatkozta Varga a lapnak. A kulcsot a gazdasági növekedéshez a két oldal megegyezése jelentené, amire viszont a két politikus csekély esélyt lát. Amire viszont mind a két párt rábólint, az az euró bevezetése: a dátum kitűzése pedig az eléréshez szükséges tárgyalások elindítását jelentené.