"Katasztrofális" lehet az EKB és Fed közötti monetáris divergencia

Míg az amerikai jegybanki intézmény hajlana arra, hogy az inflációt – a fenyegető recesszióval szemben – kisebb veszélynek tartsa, és folytassa a laza monetáris kurzust, addig az EKB esetleg kétségbeesett lépésekre szánja el magát a (jelenleg 3,7 százalékos) drágulás gyorsulása láttán, és tovább emeli a – máris érezhető lassuláshoz képest – amúgy is magas kamatszintet.

Ha Frankfurt szigorít, akkor egy ponton túl súlyos recesszió szakadhat Európára, amit az unió legerősebb államai és térségei valahogy el tudnak viselni, a halmozódó feszültségek azonban a perifériákon – azaz az földközi tengeri térségben főleg pedig új tagállamokban – súlyos megrázkódtatásokat válthatnak ki.

A Morgan Stanley három közgazdászának (Eric Chaney, Carlos Caceres és Pasquale Diana) tanulmányát ismertetve a Telegraph rámutat, hogy meglévő kamatkülönbségen felül az EU egységes valutájának folytatódó drágulása is bénítóan fog hatni Európára, főleg annak folytán, hogy az euró immár nemcsak a dollárral, hanem a jennel és a jüannal szemben is felértékelődik.

A fenyegető megrázkódtatások valószínűleg nem vetik szét az európai monetáris uniót, bár egyes tagországok hatalmas, GDP-arányos fizetésimérleg-hiánya (Spanyolországban és Portugáliában egyaránt 10,5 százalék, Görögországban 14 százalék) súlyos – egyelőre még rejtett – feszültségek forrásának tekintendő, amit csak a közös valuta megléte tesz ideig-óráig fenntarthatóvá.

A túlnyomás – hangoztatják a kutatók – valószínűleg a perifériákon keresztül lesz leeresztve, ahol ingatlanpiaci hanyatlásra, banki és vállalati „tisztulási hullámra” kell felkészülni.

A Morgan Stanley szakemberei különösen sebezhetőnek tartják a Baltikumból kiindulva, Közép-Európán át a Fekete-tengerig húzódó félkör mentén fekvő államokat, ahol a hitelállomány évente 40-50 százalékkal növekedett. Itt az óriásira duzzasztott fizetésimérleg hiány miatt előbb-utóbb elkerülhetetlenül nyomás alá kerül a nemzeti valuták árfolyama.

A jelentés kiemeli Magyarországot és Romániát ahol a lakossági hitelek több mint 55 százalékát vették fel svájci frankban, vagy euróban, ami különösen fájdalmassá tehet bárminemű korrekciót.