Látványosan növekszik az Iránba tartó amerikai kivitel

 A Handelsblatt értesülései szerint a Bush kormányzat hivatali ideje alatt tízszeresére növekedett az Iránba irányuló amerikai kivitel. Tavaly ennek egy hányada – mintegy 400 millió dollár összegben – az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével jutott el a célországba.

Az irányzatot kommentálva a Handelsblatt rámutat, hogy amerikai nyomásra például a Deutsche Bank és a Commerzbank visszavonult Iránból, jóllehet az ott nyújtott pénzügyi szolgáltatásokat nem korlátozzák ENSZ szankciók. A bankokon kívül számos iparvállalatnak is mérlegelnie kellett, hogy – külföldi nyomásra – beszüntesse-e az eladásait az iszlám köztársaságba, bár ezzel szemben visszatérően szoktak azzal védekezni, hogy az önkéntes exportkorlátozás nyomán támadó űr betöltésére ugrásra készen állnak az ázsiai szállítók.

A kínos részletet kommentálva a Washingtonban a pénzügyminisztérium referense azzal védekezett, hogy a kormány politikája a rezsim és nem a lakosság ellen irányul.

A külügyminisztérium a hírhez hozzátette, hogy amerikai kormánykörök természetesen törekszenek bizonyos exportcikkek – például agrártermékek és gyógyászati cikkek – iráni eladásának növelésére, ezért nem csoda, ha a szállítások látványosan megemelkedtek. A Handelsblatt értesülései szerint azonban utat találtak maguknak olyan kényes cikkek, mint például a repülőgépek indításához használatos berendezés. Iráni részről eközben minden lehetséges eszközzel bővítenék a külföldi cégek ottani szerepvállalását.

Alig néhány hetes a hír, hogy Teherán ki akarja iktatni a privatizációt korlátozó rendelkezéseket, emellett akár 100 százalékig terjedő külföldi tulajdonlást is lehetővé tenne az iszlám köztársaság kormány, ameddig ez nem halad meg egy-egy szektoron belül bizonyos arányokat.