Nincs megtakarítható pénze a magyarok hatvan százalékának

A magyaroknak több mint a fele úgy érzi, hogy egy váratlan élethelyzet esetén – mint például a munkahely elvesztése, válás, esetleg haláleset – nem lenne elegendő pénze a probléma megoldására – derül ki az Aviva Életbiztosító frissen ismertetett felméréséből. Hiába azonban a védtelenség érzése, komoly megtakarítása csak keveseknek van. A többség (a felmérés szerint 60 százalék) ugyanis egy fillért sem tud félrerakni a jövedelméből, további 17 százalék pedig legfeljebb havi ötezer forintot. Azoknak az aránya, akik havi 5-10 ezer forint félrerakására képesek, tíz százalék, akik pedig ennél is többet meg tudnak takarítani, 13 százalék.

De akinek van megtakarítása, az sem szívesen vág bele befektetésbe. A megtakarítással rendelkezők húsz százaléka ezt a már meglévő hiteleivel, 17 százaléka az alacsony kamatokkal indokolta, 13 százalék pedig azért nem fekteti be  a pénzét, mert nem bízik a pénzügyi intézményekben. A helyzetet jellemzi, hogy a kutatásban részt vevőknek csupán az egy százaléka mondhatja el magáról, hogy több mint félmillió forint befektetése van.

„A bizalmatlanság hagyományosan nagy gond Magyarországon . Az emberek inkább a szekrény mélyére rejtik megtakarított pénzüket, ahelyett, hogy bankba vinnék, vagy részvényt vennének belőle. A magyarok fejében ráadásul az a téves elképzelés él, hogy a befektetés lényege, hogy a félretett kis összegekből nagyon rövid idő alatt sok pénz lesz. Ez azonban egyáltalán nem így működik” – véli Bernát János, pénzügyi szakértő.

Mindez persze nem magyar népbetegség, hiszen Európában is általános tendencia, hogy a fogyasztók inkább a rövid távú befektetésekben bíznak. A megtakarítással rendelkező lengyelek 84, a csehek 66, az osztrákok 65 százaléka nem fektetné be pénzét öt évnél hosszabb távon, Németországban pedig hatvan százalék ez az arány. Tíz évnél hosszabb lejáratú megtakarításba a cseheknek, a németeknek és az osztrákoknak csupán a 15 százaléka vág bele, a lengyeleknek és a magyaroknak pedig kevesebb, mint a tíz százaléka választja ezt a futamidőt. A hosszú távú befektetésekbe vetett bizalom Németországban és Ausztriában a legnagyobb. Csehországban és Magyarországon a megkérdezettek 33-35 százaléka tartja kockázatosnak a hosszú távú befektetést, mondván: nem lehet tudni, mennyit fog érni a pénze a futamidő végén.

Szintén európai trend, hogy a befektetők – bár nagy hozamot várnak – nem hajlandóak kockázatot vállalni. Míg Ausztriában a megkérdezettek 40 százaléka volt bátortalan, addig Magyarországon a lakosság 71 százaléka vallotta magát annak. A hazai adatok elemzéséből pedig az is kiderül, hogy az életkor előrehaladtával csökken a kockázatvállalási kedv. Míg a 18 és 24 év közöttieknek a 49 százaléka nem mer kockáztatni a nagyobb haszon reményében, az 55 év felettieknél ez az arány már 87 százalék.