Nemzetközi hitelek, mint a geopolitika eszközei - Amerikai lapvélemény

Az újság azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megegyezett Magyarországgal és Ukrajnával 15,7 milliárd dolláros, illetve 16,5 milliárd dolláros készenléti hitelkeretről, megjegyezte: az IMF nemzetközi pénzintézetként "viszonylag politikamentes alapon" igyekszik segíteni a stabilitás helyreállításában.

Ez éles ellentétben áll azzal, ha egyes országok kétoldalú alapon folyamodnának kölcsönért olyan forrásokhoz, mint az Öböl-menti arab államok, Oroszország vagy Kína. Miközben az utóbbi két ország is saját gondjaival küzd, Moszkva és Peking visszautasíthatja, hogy hitelt nyújtson egy országnak, vagy éppenséggel "stratégiai esetekben" a hitelezés mellett dönthet, politikai feltételeket szabva a segítségnyújtáshoz.

"Kétség sem fér hozzá, hogy a magyar és ukrán vezetők örömmel fogadták az IMF készségét mint alternatívát az orosz befolyás helyett, annak dacára, hogy a Valutaalap kemény gazdasági feltételeket szab hiteleihez", írta a The Washington Post.

A lap rámutatott: az IMF néhány hónapja még helyét kereső intézmény volt, most viszont kulcsszerepe lehet a globális pénzügyi válság leküzdésében. A Valutaalapnak 2007 végén csak 15 milliárd dollár kihelyezett hitele volt. A nemzetközi tőkeáramlásnak, a hatalmas devizakészletek felhalmozódásának köszönhetően a felzárkózó gazdaságok pénzügyminiszterei fellélegezhettek: nem kellett többé kalapozniuk az IMF-nél, amely általában szigorú pénzügyi reformlépéseket szab a hitelek feltételéül. Majd hirtelen bekövetkezett a globális pénzügyi krízis, a hitelforrások Amerikában és Európában is befagytak, és a befektetők kimenekítették pénzüket a feltörekvő piacokról. Az IMF-nek egyszeriben ismét ügyfelei támadtak.

Az újság szerint a segítséget kérő államok között "stratégiai elhelyezkedésű új demokráciák" is vannak, a legfontosabb közöttük Pakisztán, amely már Kínától is igyekezett hitelt felvenni. Ugyancsak bajban van néhány kelet-közép-európai állam és volt szovjet köztársaság.

A lap úgy látja, hogy az Egyesült Államoknak, Japánnak és Európának érdekében áll az IMF feltankolása, annak ellenére, hogy az ipari demokráciák maguk is krízist élnek át. A pénzügyi stabilitás globális közjót képvisel. Az újság felveti: a Nyugat megkísérelheti az IMF-en keresztül kiközvetíteni az arab államok, továbbá Oroszország és Kína hiteleit, amelyek ezért cserébe nagyobb szavazati joghoz jutnának. A Nyugat célja mindenesetre változatlan: segíteni kell a felzárkózó piacokat, hogy megőrizhessék jólétüket és nehezen kivívott szuverén demokratikus státusukat.