Új állások tömegéről ne is álmodjunk 2015-ig

Örülhettek a Magyar Telekom tulajdonosai, amikor az augusztusi gyorsjelentésből kiderült, a társaság 53,669 milliárd forint nettó eredményt ért el az idei év első felében, s ez több mint 57 százalékkal meghaladja az egy esztendővel korábbit. Igaz, Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató elismerte, a jobb eredmények a karcsúsításoknak köszönhetők: az első fél évben csoportszinten közel tizennégy százalékkal tovább csökkent a dolgozók száma, már a 10 600-at sem éri el. A KSH adatai szerint a múlt év azonos időszakához viszonyítva az első hat hónapban 74 ezerrel lett kevesebb a foglalkoztatottak száma, míg a munkanélkülieké 22 ezerrel nőtt.
 
Helyzetkép. A cégfogyókúrák tehát 2008-ban is folytatódtak. Még márciusban jelentette be a Kaposvári Villamossági Gyár vezetése, hogy megválik a dolgozók egynegyedétől, 150 alkalmazottól, sőt, azóta is elküldtek néhány embert. A cégvezető a drasztikus energiaár- és alapanyagár-növekedést okolta az elbocsátások miatt, a múlt évet mintegy 100 millió forintos veszteséggel zárta a gyár, ehhez a nyersanyagárak emelkedése is hozzájárult. A vezetés hosszasan törte a fejét, mit tegyen, hogy ne kelljen még több embernek felmondólevelet kiosztania, végül azt sütötte ki, hogy az előttünk álló télen lezárják az irodaház felső szintjét, így a fűtésen is spórolnak.

A növekvő bérköltségek miatt határozott úgy a Sanyo, hogy a magyar leányától szeptember végéig 700 főt bocsát el, és a tölthető akkumulátorok gyártását Kínába telepíti át. A pápai húsgyárban az idén közel négyszázan veszítették már el az állásukat. A több mint 700 főt foglalkoztató Wienerberger Téglaipari Zrt.-nél augusztus közepére zárult le a tízszázalékos létszámcsökkentés, itt a vezetés kifejezetten az optimalizálási programjukra hivatkozva karcsúsított, mondván, a korszerű telephelyeket megtartják, az elavultakat bezárják. Év végéig 224-gyel mérsékli a létszámot nagykanizsai fényforrásgyárában a General Electric is. A vállalat szerint néhány, Magyarországon előállított termék már nem versenyképes, az üzletág veszít a piaci részesedéséből, ez indokolja a döntést. Az Interfructnál is 700 dolgozó kapott felmondólevelet, a csoportos leépítést a tulajdonos, a Calslane Holdings Limited utasítására hajtották végre, mivel a társaságnak nem sikerült szakmai partnert bevonnia a cég reorganizációs folyamatába, s így nem tudta stabilizálni a működését. Az Interfruct a 2007-es toplistában még a legnagyobb létszámnövelők között szerepelt. 
 
Bezárások. Az idei év a történelmi magyar gyárakat sem kímélte, így nem úszta meg a bezárást a közel 120 éves szerencsi cukorgyár sem. A Mátra Cukor márciusban jelentette be, hogy a társaság az utolsó üzemét sem tartja meg, mivel nem sikerült megállapodni a répatermelőkkel az idei alapanyag-termelésről. Itt összesen 111 munkahely szűnt meg. Vasvár nem hemzseg a munkahelyekben, így a településnek nagy érvágást jelentett, hogy az osztrák Shoe Shirt csoporthoz tartozó Richter Cipő International Kft. összesen 180 embert tett utcára. Az ok több gyártónak is ismerős: az előállított termékek nem tudtak versenyezni az európai piacon az olcsó ázsiai termékekkel.

A kupi székhelyű Ferro Öntöde Kft. is több mint 100 embernek osztott felmondólevelet. Júniusban vált állástalanná a szolnoki papírgyár 200-nál is több alkalmazottja, mivel nem találtak vevőt a gyárra. Augusztus végén jelentették be, hogy Almásfüzitőn felszámolják a Triumphnak dolgozó varrodát: itt 64 dolgozót bocsátottak el. Az erős forint miatt három év alatt 40 millió forintos veszteséget halmozott fel a varroda, így a megbízó felmondta a szerződést, és inkább Montenegróban létesített új egységet. Felszámolták a Colgate-Palmolive Kft. 1993 óta működő dorogi gyárát is, ezzel szeptemberben 90-en veszítették el a munkájukat, s év végéig további 24 főt érint a gyárbezárás.

Végleg becsukta kapuit az egri Leoni Hungária Kft. is. 2006-ban a nagyszériás kábelkötegező gyártást helyezték át Tunéziába, az üzem megmaradt részét pedig Lengyelországba telepítették át. A német anyacég azért döntött úgy, hogy a Wroclaw közelében lévő, hasonló nagyságú egységébe viszi az egri gyár munkaerő-igényes termelését, mert a bérek járulékos terhei miatt nálunk 20 százalékkal magasabb a termelési költség.
 
Outsourcing. A kiszervezések száma sem csappant, volt, aki a tevékenységet és ezzel együtt a létszámot is „outsourcingolta”. A Budapest Gyógyfürdő Zrt. például éves szinten 200 millió forintos megtakarítást vár attól, hogy kiszervezi a takarítást, a mosatást, a gépészeti, villanyszerelési, szállítási és asztalosmunkát. Még májusban dőlt el, hogy a hazai villamosenergia-szállító hálózattal együtt kiszervezik a rendszerirányító társaságot, a Mavir Zrt.-t a Magyar Villamos Művek cégcsoportból. Több társaság munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazza a dolgozókat, sok esetben épp azokat, akikkel korábban közös megegyezéssel „szakított”. Ez utóbbi megoldást elsősorban azért kedvelik, mert onnantól kezdve a termelésingadozáshoz mérten rendeli a cég a létszámot a kölcsönzőtől, mentesül a toborzás és a munkaügyi adminisztráció terheitől, sőt, egy újabb karcsúsításkor például nem kell „megküzdeni” a szakszervezettel sem. A multinacionális vállalatok számára leginkább akkor előnyös a kölcsönzés intézménye, ha a külföldi anyacég létszámstopot hirdet. E megoldással nem nő tovább a statisztikai létszámuk, a fizetést pedig más költségnemben számolják el, és nem a bérkeret terhére. Tavaly egyébként közel százezren dolgoztak kölcsönmunkásként, és az ilyen formában munkaerőt kereső társaságok száma folyamatosan emelkedik.

Nemzetközi trend. A helyzet korántsem csak Magyarországon aggasztó. Csak az idei év első felében 35 multinacionális cég jelentette be, hogy legalább 2000 alkalmazottat érintő elbocsátást tervez, öt vállalat pedig a tervek szerint több mint 10 000 embertől válik meg. A leépítési hullám miatt az idén az elmúlt esztendők átlagánál biztosan jóval többen veszítik el az állásukat. Míg ugyanis tavaly egész évben – a legalább 2000 főt érintő leépítések keretében – összesen 266 ezer embert küldtek el a multinacionális vállalatok – s ez a szám a korábbi esztendőkben is 270 ezer alatt maradt –, addig 2008-ban már az első fél évben közel 200 ezer elbocsátás volt.

A legtöbb alkalmazottól a német és az amerikai cégek válnak meg. A listát az évek óta hatalmas veszteséggel működő General Motors egyesült-államokbeli autógyártó vezeti. A társaság már az elmúlt években is több tízezer dolgozójától vett búcsút világszerte, és a tervek szerint még az idén újabb 19 ezer fővel csökkentik a létszámot egy olyan megtakarítási program keretében, amellyel összesen 15 milliárd dollárt szeretnének megspórolni jövőre. A második legnagyobb elbocsátó a szintén amerikai Citigroup. A világ egyik vezető bankcsoportjának számító társaság a FAZ összeállítása szerint 147 ezer munkavállalójának több mint 10 százalékát, összesen 15 500 embert küld el a közeljövőben.
 
Közeli jövő. A foglalkoztatás terén tehát egyelőre nem kedvezőek a kilátások itthon. A két éve megindult szigorúbb költségvetési pálya fellazulására nem számíthatunk, így a közszférában a közeli jöbőben sem lehet szó jelentősebb létszámbővülésről. A magánszférát pedig a továbbra is alacsony fordulatszámon pörgő magyar gazdaság mellett a recesszióba forduló nyugat-európai országok is hátráltatják, mind a kereslet, mind a beruházások szempontjából. A trendforduló az elektronikai és a járműipari gyártókat érintheti a legsúlyosabban, jelenleg azonban nem tapasztalható jelentősebb kapacitásszűkítés. A nagyberuházások hiánya is tetézi a gondokat, a nemrég bejelentett Mercedes-gyárat kivéve, amely azonban csak három év múlva jelent majd érdemi munkaerő-keresletet. Eközben viszont egyre jelentősebb üzemek telepítik át más országokba a termelőkapacitásukat, munkahelyek ezreit szüntetve meg ezzel. Mindezek miatt jövőre valószínűleg már 400 fő körüli bővítéssel is a toplistára lehet kerülni, miközben a leépítések volumene – az állami vállalatokat kivéve – hasonló maradhat a 2007-eshez.
 
Remény. Öröm az ürömben, hogy az év végéig 50 magyar fejlesztőt vesz fel, 2009-ben pedig további 100 mérnökkel növeli a létszámát a Bosch Budapesti Fejlesztési Központja. Szintén még az idén újabb kétszáz dolgozót vesz fel a meglévő 350 mellé a veszéki Novomatic-leányvállalat, az AGI Hungária Kft. A cég 2,5 milliárdot ruház be új gyártócsarnokába, ahol különböző játékgépalkatrészeket gyárt, illetve beszállítója az autó- és az orvosi műszereket gyártó iparnak is. 2009-ben készül el a német Knorr-Bremse járműalkatrész-gyártó budapesti üzeme. A tízmilliárd forintos beruházás 130 embernek ad munkát.

A szingapúri Patec cég acélpréselő üzemet épít fel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszón, mintegy négymillió eurós költséggel, s a jövőre kezdődő termelésben 80 dolgozót alkalmaznak majd. Különösen jó hír, hogy míg a Getronics a világszerte működtetett 38 helyi szolgáltató központjából 28-at felszámol, addig a magyar leányánál fejleszt: 2010-ig duplájára növeli a létszámot, 700 fősre. A kutatók szerint jobb kilátások viszont csak öt-hat év múlva várhatók a hazai foglalkoztatásban. A 2005-ös létszámhoz képest 200 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma 2015-ig – ezt ígéri az Európai Unió segítségével indított többéves kutatási program GKI Zrt.-ben készített tanulmánya. E szerint a 200 ezres létszámnövekedésből a nagyobb, 125 ezres rész a 2011–2015 közötti időszakra esik.