Egyedülálló a hitelcsomagunk - Tudja meg a részleteket!

Euróban 20, dollárban 25,1 milliárd, forintban – szombati árfolyamon – 5100 milliárd az a hitelösszeg, amit hazánk rendelkezésére bocsát három nemzetközi szervezet. Az Európai Unió 6,5 milliárd eurót (8,1 milliárd dollár), az IMF 12,5 milliárd eurót (15,7 milliárd dollár), a Világbank pedig 1 milliárd eurót (1,3 milliárd dollár) szán Magyarországnak. A hitelcsomag egy úgynevezett 17 hónapos, készenléti hitelkeret. Ez azt jelenti, hogy az összeget 2010. március végéig lehet lehívni. A kölcsönt ugyanakkor nem feltétlenül kell felhasználni. Erről beszélt a héten Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint a hitel bőséges biztosíték arra, hogy Magyarország pénzügyi rendszere szilárd maradjon, ám remélhetőleg nem kell ezeket az összegeket felhasználni.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Veres János pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztetési Tanács ülésén: „A nemzetközi pénzügyi szervezetek által rendelkezésre bocsátott 20 milliárd euró összegű készenléti hitel biztonságot ad, hiszen az állam jövő évi törlesztési kötelezettsége kevesebb, mint 3 milliárd euró, ugyanakkor a lakosságé és az üzleti szektoré csaknem 27 milliárd” – hangsúlyozta a miniszter. Veres is úgy vélekedett: a kormány tervei között nem szerepel a készenléti hitel lehívása, annak nagyságrendje biztonságot nyújt, ha támadás éri a magyar pénzügyi eszközöket, a forintot, az állampapírpiacot.

De, ha nem hívjuk le a hitelt, mégis miért van rá szükség? Bod Péter Ákos egyetemi tanár szerkesztőségünknek azt mondta: meglepő, hogy az országnak ilyen nagyságú hitelre van szüksége, de e nélkül államcsőd fenyegetett volna. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke úgy fogalmazott: a készenléti hitel azt jelenti, hogy ha a magyar devizatartalékok kimerülnének, nem lennének elégségesek a soron következő kifizetésekre, vagyis fizetésképtelenség állna be, akkor a kormány igénybe veszi a hitelt, és az ország elkerüli a fizetésképtelenséget.

„Az egészet úgy kell felfogni, mintha valakinek nagyon sok tartozása volna. Az illető mindig befizeti ugyan a csekkeket, de ha mégis elérkezik az a pillanat, hogy a villanyszámlát nem tudja kifizetni, és az fenyeget, hogy le fogják kapcsolni a villanyt, akkor egy rokonához fordul, aki ad neki hitelt. Ekkor eldönti, hogy kéri-e ezt, vagy sem” – példálózott a szakember hozzátéve: a hitel egyfajta biztonsági tartalék. Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a kölcsönnek, Bod Péter Ákos azt említette: kedvező hatása annyi, hogy nem mentünk csődbe, vagyis a példához visszakanyarodva, nem kapcsolják le a villanyt. Negatív hatás azonban, hogy fizetni kell a hitel rendelkezésre állási díját – ez 10-20 milliárd forint. Ez tulajdonképpen biztosítási költség – és ha lehívjuk a hitelkeretet, fizetni kell a kamatát. „És mivel dollárban vesszük fel, a mindenkori dollárkamatszint (jelenleg mindössze egy százalék) mellett kell fizetni” – tette hozzá a közgazdász.

Mire jó egy ekkora hitelösszeg? Bod Péter Ákos ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett: ebből a pénzből egyetlen cent sem megy beruházásra, fejlesztésre, munkahelyteremtésre, és az sem igaz, hogy általa a drága hitelt olcsóra cserélnénk fel. „Ha a hitelt nem vesszük fel, az országnak nem lesz nagyobb az adóssága. Ha közben lefaragjuk a költségvetési hiányt, kisebb mértékben nő az államadósság. Márpedig 2009-ben is deficites lesz a költségvetés, és a gazdaság sem fog növekedni” – emelte ki a volt jegybankelnök.

A szakembert arról is kérdeztük, amit az ellenzék sokat emlegetett a héten. Magyarország ezzel a hitellel olyan országok mellé iratkozik fel, mint Fehéroroszország és Pakisztán. Ezek az államok is rendkívüli hitelmegállapodásról tárgyalnak ugyanis az IMF-fel. Bod Péter Ákos szerint nyilvánvaló tekintélyvesztés ilyen országok mellé kerülni, viszont szerepel egy gazdagnak számító ország is a listán: Izland. „Azt nem lehet tudni, hogy befektetési szempontból is lesz-e ennek következménye. Mert mit mondhat a befektető? Vagy azt, hogy Magyarország instabil ország, de legalább a Valutaalap a kezébe vette, vagy azt: a Valutaalap a kezébe vette, tehát Magyarország instabil ország” – mondta a közgazdász.

Bod Péter Ákos kiemelte: az Európai Unióban még nem volt példa arra, hogy egy tagország IMF-hitelszerződés alá került volna. „Mi történelmet csináltunk, és ez sajnálatos módon nem vet ránk jó fényt” – mondta a szakember.

Magyarországnak juttatott hitelek a XX. században

1. Népszövetségi kölcsön
Az I. világháború után a magyar gazdaság stabilizációjához külföldi hitelre volt szükség. Az ENSZ elődjének számító Népszövetség 1924-ben bocsátotta ki a kölcsönt, melynek összege 250 millió aranykorona volt. Ebből finanszírozták a gazdaság szerkezeti átalakítását, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztését. A népszövetségi kölcsön folyósításának egyik feltétele volt, hogy meg kell alakulnia a Magyar Nemzeti Banknak, erre 1924-ben került sor. A hitel felvétele után, 1927-ben vezették be az új fizetőeszközt, a pengőt.

2. Magyarország az IMF tagja
Hazánk 1982-ben lépett be a Nemzetközi Valutaalapba. A költségvetés helyzete akkorra romlott, energia- és élelmiszerár-emelések követték egymást, napirendre került a reáljövedelmek csökkentése. Az IMF két, kedvező kamatozású hitelcsomagot juttatott az országnak. Az 1980-as évektől Magyarország folyamatosan eladósodott.

3. IMF-hitelek a rendszerváltás után
Legutóbb 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitelmegállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, de ennek keretében hitellehívás nem történt. A program teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország, ami azt jelentette, hogy a mostani hitelmegállapodásig nem volt tartozásunk az IMF-fel szemben.

Mások is voltak már bajban – hitelek és segélyek európai országoknak

Dawes-terv – kölcsön a német jóvátételért
Németország I. világháborús jóvátételi kötelezettségeinek megállapítására 1923-ban az amerikai Charles Dawes elnöklete alatt szakértőkből álló bizottság alakult. A testület javaslata értelmében Németország évenként 25 milliárd aranymárkát volt köteles fizetni, viszont a tönkrement gazdasági élet élénkítésére 800 millió aranymárka kölcsönt kapott. A Dawes-terv már néhány év múlva kivitelezhetetlenné vált, mert Németország képtelen volt fizetni az óriási hadisarcot.

Young-terv – újabb kísérlet a német jóvátételre
A Dawes-terv folytatásaként 1929-ben fogadták el az Owen Young által vezetett bizottság tervét. Eszerint csökkentették a Németország számára korábban rögzített jóvátételi kötelezettségeket, továbbá egy nemzetközi hitel, a Young-kölcsön kibocsátása révén kívánták finanszírozni az országot terhelő évi törlesztéseket. A nagy gazdasági válság miatt azonban Németország nem tudta lehívni a hitel egy részét. A kölcsönhányadot végül az NSZK egyenlítette ki 1980-ban.

Marshall-segély – újjáépítési program Európának
A George Marshall amerikai külügyminiszterről elnevezett terv alapvetően abban különbözött a német jóvátétellel kapcsolatos tervektől, hogy nem hitelt adott a II. világháború utáni Nyugat-Európa országainak, hanem segélyhez juttatta őket. A háború miatt összeroppant európai gazdaság jelentős amerikai importra szorult, viszont az országoknak ehhez nem volt elegendő valutatartaléka. A Marshall-terv 1948 és 1952 között 17 európai országnak 14 milliárd dollárnyi segélyt folyósított, főleg amerikai áruk formájában.

1998-1999: Brazília – 41 milliárd dollár IMF-hitel

1999-2001: Argentína – 48 milliárd dolláros IMF-kölcsön

2001: Törökország – 12 milliárd dollárt adott az IMF

2008: Izland – 2 milliárd dolláros IMF-hitel A németek nem támogatják
a hitelünket Nem járult hozzá a Magyar-országnak összeállított 20 milliárd eurós mentőcsomaghoz Németország, hiába kérte erre a Nemzetközi Valutaalap – írja a brit The Economist. A gazdasági folyóirat szerint könnyen lehet, hogy az IMF-nek is elfogy a pénze, ha még néhány hasonló mértékű hitelt ad az ezt igénylő országoknak. Gordon Brown brit miniszterelnök a héten tartott sajtóértekezletén azt mondta: nem biztos, hogy elég lesz az IMF 250 milliárd dolláros kerete, és mind egyértelműbb, hogy jelentős pótlólagos forrásokra van szükség. Görög asszony a segélyszállítmány zsákjából varrt köténnyel. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezére. A washingtoni székhelyű szervezet Magyarországnak egyetlen EU-tagként szán hitelt.
FOTÓ: AFP -->