A Világgazdaságnak válaszolva, az oroszok a hét elején, az ukránok pedig tegnap jelezték – bár eltérő motivációból eredően, de hasonlóan – a piacukra jutást megnehezítő szándékukat.
Kijev azt tudatta, a fizetési mérleg összeomlóban van (január és szeptember között 14 milliárd dolláros hiánya keletkezett, kétszer akkora, mint tavaly), nem képes azt finanszírozni, ezért kénytelen lesz magasabb importvámokat, illetve -kvótákat bevezetni.
Ukrajna – amely ez év május közepe óta tagja a WTO-nak – Magyarország bázispiaca, ahova ráadásul nemcsak a nálunk megtelepedett multinacionális cégek exportálnak, de a magyar tulajdonú vállalatok számára is fontos reláció – mutatott rá Major.
Az Ukrajnába irányuló magyar export az idei első nyolc hónapban 990 millió euróra rúgott, ez 20 százalékkal meghaladta a múlt év azonos időszakában regisztráltat.
Ráadásul a bázis már eleve magas: 2005-ig a kivitel esztendőkön át évi 40 százalék körüli ütemben bővült, 2006-ban már közel 60, tavaly pedig 30 százalékkal. Az export szerkezete folyamatosan javult: a kivitel durván felét a gépek, berendezések adják, s a feldolgozott termékek mintegy 40 százalékkal veszik ki részüket a forgalomból. Mint a nagykövet elmondta: azt egyelőre nem tudni, mit tervez Ukrajna, bár ígéri, a WTO-szabályok szerint lép majd.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.