Vásárlóerő: egy átlag budapesti egy gyenge németnek felel meg

Eszerint első helyen Lichtenstein áll, a sereghajtó Moldova. Hazánk Litvánia mögött de Lengyelország előtt található a listán. A vásárlóerő az adók levonása után a lakosság egy főre jutó rendelkezésre álló elkölthető jövedelmének a mértéke (beleértve minden kapott állami juttatást).

Magyarországon a tehetősebb településeknek, így például Budapest lakóinak 8 988 euró (2.4 millió forint) áll rendelkezésére évente, ami nagyjából az alacsony vásárlóerejű németországi településeken regisztrált összegnek felel meg. Hazánk szegényebb településeiben a fogyasztóknak évente csak 2 086 euró (564 ezer forint) áll rendelkezésére.

Az első helyen álló Liechtenstein polgárai mintegy 45 000 Eurót (12 millió forint), a második helyezett Luxemburg polgárai 28 192 Eurót, az ezt követő Svájc polgárai pedig 26 842 Eurót (7.3 millió forint) költhettek el átlagosan. Németország átlagosan 18 734 Euróval (5 millió forint), egy helyet javítva a tizedik helyre jött fel. Az első tízben szereplő országok közül Izland az egyik vesztes, mely a 2007-es negyedik helyről 2008-ban a hetedikre esett vissza.

A legtöbb kelet-európai ország alacsony vásárlóerő növekedést mutatott, míg a növekedési ráta sok kelet-közép-európai országban jelentősen magasabb. Euróban számítva azonban az alacsonyabb nyugat-európai növekedésnek jelentősen nagyobb a hatása, mint a magasabb növekedésnek azokban az országokban, ahol az ország gazdasága kevésbé fejlett.

"Ha a magyarországi átlagot 100-nak tekintjük, akkor a legmagasabb index 162 (Budapest XII. kerülete), míg a legalacsonyabb 37,6 (Csenyéte), azaz négyszerese a leggazdagabb település vásárlóereje a legszegényebbének" – mondta elKui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.