Ecostat: csökkentek a vállalatok bizalmi mutatói

A nagyvállalatok gazdasági várakozásait összesítő havi konjunktúra-mutatók erőteljes visszaesése, és a cégek növekvő értékesítési nehézségei a pénzügyi és gazdasági válság mélyülésével, valamint a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatásokkal indokolható az Ecostat szerint. Az exportorientált nagyvállalatok legnagyobb felvevőpiacai recesszióba süllyedtek, a válság elmélyülésével megrendeléseik fokozatosan csökkennek, az árbevételek egyre kevésbé nyújtanak fedezetet a költségekre. A nagyvállalatok a likviditási helyzetük kezelésére gyors és hatékony intézkedéseket léptettek életbe.

A kis- és középvállalatok bizalmi mutatatóinak szeptember-novemberi jelentős visszaesése a működési feltételekben halmozódó nehézségekkel magyarázható. A fejlesztési és finanszírozási hitelek drágulása és a belföldi piac gyenge felvevőképessége kedvezőtlenül érinti a kis- és középvállalati szektor kilátásait. A dekonjunktúra hatásának mérséklésre a legkézenfekvőbb kitörési pontok az EU támogatások ésszerű átcsoportosítása a veszélyeztetett ágazatokba, kedvezményes hitelek nyújtása és az állami megrendelések bővítése - fejtik ki. A válaszadó nagyvállalatok szerint az alkalmazotti létszám 30 százalékuknál megfelelő, 12 százalékuknál kismértékű létszámbővítést tesz lehetővé.

A cégek több mint felénél az üzletmenet folytatásához szükséges létszám meghaladja az indokolt mértéket, számos területen a létszámcsökkentés, munkaidő mérséklés - legalábbis időlegesen - elkerülhetetlen. Az üzleti környezet vállalkozásokra gyakorolt hatását kritikusnak ítélték novemberben. A nagyvállalatok véleménye szerint fél éven belül a szigorúbb hitelezési feltételek, a körbetartozások terjedése és a befizetési kötelezettségek növekedése fogja jelenteni a legnagyobb problémát működésükben. Az EU források nagyobb arányú lehívásával a beruházási aktivitás erősödhet, főként az építési fejlesztések terén várható javulás, ami átsegítheti az építőipart a rendelés-hiányos időszakon - fűzik hozzá. A kis- és középvállalatok novemberi visszajelzése szerint az elmúlt három hónapban 38 százalékuknál csökkent, 43 százalékuknál stagnált a termelés. A pénzügyi-gazdasági válság mélyülésével számolva a vállalkozások mindössze 12 százaléka valószínűsíti teljesítménye növelését, miközben csökkenéstől 52 százalékuk tart.

A hazai cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát a magas szintű központi elvonásokban, a gyér belföldi keresletben és a bizonytalan gazdasági kilátásokban jelölte meg. A kis- és középvállalatok mindössze egytizede számol belföldi piacain javuló kereslettel, az igények csökkenése a cégek 43 százalékát érinti. Külföldön a termékek és szolgáltatások iránt jelentkező kereslet a cégek tíz százalékánál növekedhet, változatlan igényszint 62 százalékuknál várható a felmérés szerint. A saját vállalatánál foglalkoztatott létszámot a cégek 11 százaléka bővítendőnek, 46 százalékuk a jelenlegi teljesítményéhez képest megfelelőnek értékeli. Felesleges létszám a kkv-k 43 százalékánál fordul elő.

A legutolsó felmérés szerint a kis- és középvállalatok 28 százaléka tervezi egy éven belül új beruházás indítását. A kedvezőtlen piaci kilátások miatt a hazai vállalatok fejlesztési aktivitása augusztus óta csökken. A jövőbeni kilátások szempontjából irányadó rendelésállomány a hazai vállalatok felénél elmarad az ilyenkor megszokott szinttől. Az EU-s projektek beindulásával a beruházási tevékenység itt is élénkülhet, főként az építőiparban.