A mélybe taszította a fontárfolyamot a kiábrándító brit GDP-adat

 A súlyos helyzetben politikai vita kezdődött arról az ellenzéki kijelentésről, hogy London akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére is szorulhat. A brit statisztikai hivatal előzetes pénteki adatai szerint a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévről 1,5 százalékkal csökkent a hazai össztermék-érték (GDP), éves összevetésben pedig 1,8 százalékos volt a visszaesés.

A brit gazdaságban 1980 óta nem mértek ilyen ütemű, negyedéves összevetésű GDP-csökkenést, és 1991 óta ez az első, hivatalosan bejelentett brit recesszió. A brit GDP-érték a tavalyi harmadik negyedévben is zsugorodott, 0,6 százalékkal, vagyis Nagy-Britannia az általánosan elfogadott piaci meghatározás alapján is - negatív növekedés két egymást követő negyedévben - recesszióban van. Ezt a piaci szereplők eddig is tényként kezelték, de ilyen mértékű visszaesésre a City sem számított; az előzetes elemzői konszenzus 1,2 százalékos negyedéves visszaesést valószínűsített. A vártnál rosszabb adatok hatására több évtizedes mélypontokra süllyedt az eddig is súlyosan kivéreztetett font több más kulcsvalutához képest.

A font a statisztikai hivatal bejelentése után a londoni bankközi piacon 1,35 dollárig esett, ami 2,4 százalékos veszteség az előző záróhoz képest. A brit valuta, amely tavaly nyáron még 2 dollár felett járt, 1985 óta nem volt ilyen gyenge a dollárhoz mérve. A font 0,9 százalékkal 1,055 euróig gyengült az euróval szemben is, jóllehet az euró maga is lefelé tartott a valutauniós gazdasággal kapcsolatos piaci aggodalmak miatt. A tavalyi év közepén a brit fizetőeszköz még 1,40 eurót ért. A brit gazdaságot a hitelszűke, valamint a lakossági fogyasztás és a beruházások ehhez járuló meredek zuhanása miatt a legmélyebb recesszió fenyegeti a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül; citybeli elemzők 2,5-2,9 százalék közötti egész éves brit GDP-visszaesést jósolnak 2009-re.

Ráadásul a pénzügypolitikai mozgástér is egyre szűkül: a brit jegybank alapkamata a tavaly ősszel kezdett meredek enyhítési kurzus nyomán jelenleg 1,5 százalék. Az 1694-ben alapított Bank of England történetében ez az eddigi legalacsonyabb kamatszint, a több mint háromszáz éves központi pénzintézet alapkamata eddig soha nem volt 2 százalék alatt, és citybeli elemzők szerint az év közepére akár fél százalékra is süllyedhet a jegybanki kamat a súlyosan recessziós környezetben.

David Cameron, az ellenzéki Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje gazdasági elemzők előtt elmondott beszédében felvetette annak lehetőségét, hogy Nagy-Britanniának - több mint három évtized után először - esetleg az IMF-hez kell fordulnia segítségért. Cameron "katasztrofálisnak" nevezte a brit költségvetés állapotát, és kijelentette: ha folytatódik a kormányzó Munkáspárt "költségvetési felelőtlensége, egy idő után - és ez nagyon hamar bekövetkezhet - elfogy a pénz". Nagy-Britannia legutóbb 1976-ban, a Jim Callaghan vezette akkori munkáspárti kormány idején volt kénytelen az IMF-től segítséget kérni, miután a font a súlyos gazdasági válság hatására szabadesésbe kezdett.

Gordon Brown jelenlegi Labour-kormányfő azonban a BBC rádió pénteki hírműsorában "nevetségesnek" és "felelőtlennek" minősítette azt a konzervatív felvetést, hogy Nagy-Britanniának ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz kellene fordulnia.

Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a BBC hírtelevíziójának nyilatkozva a héten mindazonáltal azt mondta: attól tart, hogy Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is a valutaalap segítségére szorulhatnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy például Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsa juthat, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján "soha ne mondjuk, hogy soha".