EIU: veszélyes a magyar gazdasági helyzet

Eszerint – piaci árfolyamokon számolva – a globális GDP az idén 0,9 százalékkal fog zsugorodni, a visszaesés a fejlett ipari államokban (USA, euró-övezet, Nagy-Britannia, Japán) 2-3 százalék lesz, minderre a második világháború vége óta nem volt példa. Hasonlóképpen páratlan fejlemény a modern időkben, hogy a világkereskedelem 2 százalékkal zsugorodjon, amit azt az EIU szakemberei jósolják 2009-re. A válságból kilábalás legkorábban 2010-ben várható, de a növekedés akkor is csak minimális lesz. A világszerte tapasztalt, hatalmas érték- és vagyonvesztés miatt középtávon sem lehet arra számítani, hogy visszatér 2007 előtt észlelt, erőteljes expanzió.

A globális régiók közül nagy erővel sújtja a válság a kelet-közép-európai térséget, a legrosszabb helyzetben és közvetlen veszélyben az EIU szerint Magyarország van, ahol a gazdaság – a felhalmozott, hatalmas adósság miatt – erősen sebezhető, mind a befektetői bizalomvesztés, mind a tartozások refinanszírozhatósága szempontjából. A nyomasztó és tovább súlyosbodó külföldi adósságszolgálati teher a reálgazdaságra is csapást mér, miközben a növekedést tovább fékezik az IMF által megkövetelt fiskális megszorító intézkedések – hangoztatja a magyar gazdaság helyzetét értékelve az Economist Intelligence Unit.

A közép-európai térség többi államának gazdasági helyzetét elemezve a jelentés szerzői kiemelik Csehországot és Lengyelországot, mint amelyek várhatóan könnyebben fogják átvészelni a válságot, bár a fejlettebb EU-tagállamokba irányuló kivitelük lassulását nekik is tudomásul kell venniük.

A Balkánon Bulgária és Románia egyaránt súlyos fizetésimérleg problémákkal küszködik, ez utóbbi esetében a GDP-arányos hányad kétszámjegyű marad, ameddig a szem ellát, ettől tovább gyengül az ország valutája. Bukarestnek emellett számolnia kell a privatizálható állami vagyon elfogyásával, illetve a közvetlen külföldi befektetések akadozásával. Míg a kelet-közép-európai és a balkáni országokban enyhén pozitív lesz az összesített növekedési mutató, a három balti államban viszont – több évi fergeteges növekedés után – 4 százalékot is meghaladó GDP-csökkenés várható. Az új EU-tagállamok súlyozott átlagában 0,8 százalékos GDP növekedést vár az EIU 2009-ben, ami a rákövetkező három évben – 2,3-3,8-4,1 százalékos rátára – gyorsul majd.

Az euró-övezet részére 2 százalékos idei GDP-csökkenést jósol a londoni kutatóintézet, ami 2010-ben 0,3 százalékos, majd egy évvel később 1,3 százalékos növekedésbe fordul át. A mostani negatív fordulatra az Európai Központi Bank a kelleténél később és lassabban reagált: tavaly október óta 4,25 százalékról 2 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat, ami jóval visszafogottabb eljárás volt mint amit az amerikai Fed vagy a Bank of England esetében látni lehetett. Amint azonban a drágulás tovább lassul, sőt, a dezinfláció esetleg deflációba készül átmenni, elképzelhető, hogy az EKB követi az amerikai jegybankot és 0 százalék közelébe viszi le az irányadó kamatot. Európában egyébként a hitelszűke és a hitelszféra zavarai általában is rontják a monetáris politika hatékonyságát, ezért felértékelődik a régi vágású fiskális politika, ennek markáns példázatát adják a tagországokban egymást érő konjunktúraélénkítő programok.

Az Egyesült Államok számára – az óvilágihoz hasonló – 2 százalékos idei visszaesést prognosztizálnak az EIU elemzői. A recesszió szorítása legkorábban 2009 második félévében kezd el enyhülni, a jövő évre várható növekedés mértéke így sem haladja meg a 0,6 százalékot. A potenciális növekedés – tehát az a ráta, ameddig az expanzió az infláció fellángolása nélkül fokozható – jelenleg jócskán 3 százalék alatt van, emiatt 2 százalékot vagy azt lényegesen meghaladó GDP-bővülés a 2010 utáni néhány évben sem várható – írják jelentésükben az Economist Intelligence Unit szakemberei.