Körvonalazódik az új amerikai ösztönző csomag

A következő kormányzat most már bizonyosan megörökli a tavaly októberben elfogadtatott bankmentő-program utolsó, 350 milliárd dolláros részletét, amelyet várhatóan szigorúbb feltételek kikötésével fognak szétosztani. Az új – eddig csak a 775 milliárdos végösszegét illetően bizonyos – fiskális csomag főbb tételeiről kevés részlet szivárog ki a zárt ajtók mögött folytatott tanácskozásokról. Az egyik variáns szerint az összeg 40 százaléka adó-visszatérítés formájában – közvetlen keresletélénkítés – szándékával került volna vissza a fogyasztókhoz.

A tárgyalások előző fordulói során már kikristályosodni látszott, hogy a középosztálybeli családok egyenként 1000 dollár összegű visszatérítést kapnának, ebben azonban változás várható. A fennmaradó összeg legnagyobb hányada közmunkákra – utak, iskolák építésére, a szociális háló – mindenek előtt a munkanélküli-ellátás – kiterjesztésére menne. A kongresszus tagjaival már a mostani stádiumban folytatott egyeztetések során egyes képviselők energiamegtakarítást célzó adókedvezményeket sürgetnek. Az elnök gazdasági tanácsadói gárdájából Larry Summers késznek mutatkozott arra, hogy a megújuló energia-bevonását célzó fejlesztésekre szánt összeget – megduplázva – 20 milliárd dollárra emeljék. Ugyancsak szó volt arról, hogy új munkaerő felvételét fejenként 3000 dolláros adókedvezménnyel ösztönözzék, a legutóbbi tárgyalási fordulón azonban ez is bizonytalanná vált.

A távozó elnök, George W. Bush a most tartott utolsó tájékoztatóján kijelentette, hogy kész még az utolsó napokban is lekérni a kongresszustól a tavaly októberben jóváhagyott 700 milliárd dolláros bankmentő-csomag második felét, hogy az új kormányzat már a hivatalba lépése után röviddel igénybe vehesse az összeget. Az erre vonatkozó felkérést – mint a Reuters írja – Bush máris megkapta utódjától. A második 350 milliárd dolláros összeg jóváhagyása azonban váratlanul bizonytalanná vált, mert a válság által megtépázott lakosság körében erős ellenérzést váltott ki az adott program. A sokasodó vádak szerint a távozó gárda kénye-kedve szerint osztogatott a bankok szanálására – és eredendően kétes aktívák felvásárlására szánt – pénzekből. Emiatt a következő hányad jóváhagyásánál várhatóan kikötik, hogy pénzt csak olyan pénzintézet kaphat, ahol annak felhasználásával nem folyósítanak pazar végkielégítéseket és prémiumokat vezetőknek. Emellett az egyes felhasználási tételeket külön jóvá kell hagyatni a törvényhozással, amire ez utóbbi 15 napos határidőt kap.

További követelmény lesz, hogy a kormányzatnak végre tennie kell valamit a kilakoltatásokkal fenyegetett jelzálog-adósok házainak-lakásainak megmentéséért. Mire a programnak ezen pontja hatályba lép, addig várhatóan – korábbi becslések szerint – mintegy 4-6 millió lakást foglalnak le a hiteleket folyósító pénzintézetek.

Az említett, tavaly októberi – 700 milliárd dolláros – mentőcsomag első, 350 milliárdos részletének felhasználásáról a Reuters közétett egy tételes felsorolást. Az eddig folyósított, illetve lekötött tételekkel egyébként a pénzügyminisztérium máris túlment a teljes kereten. - 250 milliárd volt szánva arra, hogy a kincstár – tőkejuttatás fejében – tulajdoni hányadot szerezzen bankokban, főleg elsőbbségi részvények formájában. Ebből 177,5 milliárd lett felhasználva, további 10 milliárd pedig félre lett téve a Merrill Lynch szanálására, ez utóbbi hányadot azonban függővé tették az adott pénzintézet és a Bank of America tervezett fúziójának kimenetelétől. Elképzelhető, hogy a még fel nem használt hányadot más célokra veszik majd igénybe;
- 40 milliárd dollár ment el az American International Group biztosító megmentésére;
- 20 milliárd dollárt folyósított az állam a Citibank szanálására;
- 5 milliárd dollár kellett a Citigroup jelzáloghitel-veszteségeinek kompenzálására; 
- 19,4 milliárd dollárt kapott az amerikai autóipar a szükséges szerkezetváltáshoz;
- 20 milliárd dollárt kellett félretenni a fogyasztói hitelfelvétel ösztönzését célzó program veszteségeire.