„Az eurózóna stabilitási paktuma halottnak tekinthető”

Az elmarasztalható vétkeseket eljárással és szankciókkal fenyegette meg a monetáris ügyekben illetékes biztos, Joaquin Almunia. Az EU végrehajtó szerve most Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Málta, Spanyolország és Hollandia makrogazdasági mutatóit akarja behatóbban elemezni.

A Reuters szerint a vizsgált kormányok közül leginkább Párizsnak, Madridnak és Athénnak kell komoly figyelmeztetésekre és esetleg eljárásra számítania. Franciaország 2008-ban a GDP 3,2 százalékára rúgó költségvetési hiányt halmozott fel, az idei megfelelő arányra az EUbusiness 4,4 százalékos, a Reuters 5,4 százalékos, várható adatot közölt. A spanyolok a költségvetési terv szintjén hoztak ki 5,8 százalékos hiány/GDP mutatót a folyó évre. A görögök 3,7 százalékos adattal számolnak az ez évi költségvetésükben. Az említett országokhoz képest súlyosabb azonban Írország helyzete, ahol 2008-ra 5,5 százalékos adatot jeleznek, ami az idén 6,5 százalékra emelkedik. A német kormány idén még várhatóan éppen a határon lesz vagy valamivel az alatt, 2010-ben azonban – a költséges fiskális élénkítő program miatt – várhatóan a 4 százalékot is meg fogja haladni a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány.

Almunia hétfőn az Európai Parlamentben tett nyilatkozatában az összes vétkes államot megrótta, és kijelentette, hogy az elfogadott szabályok mindenki számára egyformán kötelezőek, ezért a deficitet szankcionáló eljárásra kell számítaniuk. A bírálatában külön kitért arra, hogy a mostani vétkesek többsége elmulasztotta a szükséges fiskális konszolidáció végrehajtását, amikor a jó konjunktúra éveiben ehhez kedvezőek voltak a körülmények. A pénzügyi fegyelem általános lazulását kommentálva az EUobserver idézi a brüsszeli CES (Centre for European Studies) kutatóintézet vezetőjét, aki rámutatott, hogy a körülmények súlya alatt a stabilitási paktum lényegében halottnak tekinthető. A franciák, a még viszonylag kedvező növekedési feltételeket kínáló 2007-es esztendőben hajtottak végre jelentős keresletélénkítést, és ami ennél is rosszabb, ezt el tudták fogadtatni az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal. A válság elmélyülése után pedig minden kormány elkezdte menteni a menthetőt, és ott lazította a fiskális fegyelmet, ahol tudta. Az uniós szerződések és egyezmények felrúgásában valóságos orgiát rendeztek egyes kormányok, amikor nyakra-főre hoztak vállalatok és egész ágazatok (például a bankszektor) megmentését célzó intézkedéseket, különösebb egyeztetés vagy előzetes engedélyek nélkül – figyelmeztet a CES kutatóintézet vezetője.

A dezorganizálódásra utaló jelek közepette megnyugtatóan hangzott a német pénzügyminiszter, Peer Steinbrück nyilatkozata. A politikus kijelentette, hogy az euróövezet tagállamai szembe fognak nézni a súlyos helyzettel ,és megmentik az egységes valutát használó államok közül a gyengébbeket. Teszik ezt annak ellenére – mondta a politikus – hogy a monetáris unió alapokmánya szerint minden állam maga felel a pénzügyeiért, és egyiknek sincs olyan kötelezettsége, hogy a másokon segítsen. Steinbrück arra nem utalt, hogy a gyengélkedőkön pontosan ki, mekkora összeggel és milyen formában segít, a Bloomberg azonban tudni véli, hogy különféle nemzetközi szervezetek és intézmények (például az EIB) közvetítésével érkezne a segítség.