Globális, rendszerszintű ügyekkel nem is igyekeztek megszorítani a tévé és a rádió kirendelt munkatársai az államfőt, aki a francia gazdaságot érintő igazgatási és pénzügyi-technikai részletekben a kérdezőkét most is messze meghaladó jártasságot mutatott.
Az esti főműsoridőben adott interjú során a legfontosabb bejelentés az volt, hogy 2010-ben eltörlik az iparűzési adót, mert ez az egyik fő oka a termelés kihelyezésének. A foglalkoztatás védelmében a francia kormány a jövőben immár nemcsak a termelés kihelyezését kívánja megelőzni, hanem olyan körülményeket akar teremteni, hogy a korábban kiszervezett gyártási folyamatokat is visszahozzák. Nemcsak „delokalizációt” kell fékezni, hanem „relokalizácóra” kell törekedni – fogalmazott Sarkozy, amikor rámutatott, hogy például a francia autógyárak kelet-európában ezer eurónál is olcsóbban tudnak előállítani egy személyautót. A különbség negyedét a helyi iparűzési adó teszi ki, ezért ezt 2010-től eltörlik, a helyhatóságokkal már folynak az egyeztetések, hogy az emiatt kieső bevételeket minként lehet kompenzálni.
A nyilatkozatából adódóan a kieső iparűzési adó fedezetét az államapparátus működésének racionalizálása révén teremtik majd elő. Mint az államfő rámutatott, mindkét elődje idején felduzzasztották az igazgatási szférát, ezért következetesen végig kell vinni a 2007-es megválasztásakor nyomban hatályba léptetett intézkedést arról, hogy minden két nyugdíjba vonuló közhivatalnok helyett csak egynek a helyét töltik be. Emellett elkerülhetetlennek mondta, hogy a szerkezetében is túlburjánzó – öt vagy még több szintű – közigazgatási apparátus vertikumából néhány réteget kivegyenek. Az önmagában a kereslet élénkítését célzó intézkedések iránt most sem mutatott különösebb lelkesedést Sarkozy, mert például – mint mondta – az áfa 1-2 százalékpontnyi csökkentésével a mai világban nem lehet a fogyasztói kiadások növelésére késztetni azt a lakosságot, amely a munkahelye elvesztése miatti félelmében minden félretehető garast megtakarít. A londoni kormány által elrendelt áfa-csökkentés kapcsán egyébként megjegyezte, hogy „nekik már nincs is iparuk”.
Franciaországban a termelőszféra és az infrastruktúra fejlesztésébe invesztálva kell kísérletet tenni a válság leküzdésére, mert ezzel lehet a gazdaság jövőbeni teljesítőképességét megalapozni – fogalmazott az államfő. Sarkozy ügyesen elhárította az utcán terjedő demagógiát arról, hogy a kormány „számolatlanul ontja” a pénzt a bankoknak, „miközben a vásárlóerő növeléséért semmit sem tesz”. Mint rámutatott a bankok visszterhes forrásjuttatásban részesülnek, a kincstár számára adódó hozamokat pedig szociális célokra fordítják, már az év végétől kezdve. Az adófizetők számára a bankmentő akció egyetlen centbe sem fog kerülni, emellett senkinek sem kell attól tartania, hogy pánik alakul ki vagy szertefoszlik a megtakarítása – mondta Sarkozy. A vezető bankárok fizetésének maximálását célzó törekvésekkel és külföldi példákkal szembemegy a francia kormány, mert – mint az államfő arra utalt – a tehetséges csúcsmenedzsereket meg kell tartani. Méltatta viszont azokat a vezetőket, akik a súlyos helyzetben önként lemondtak a lakosságot irritáló, nagy összegű bonuszokról. Sürgette ugyanakkor Sarkozy, hogy a tőzsdei szereplőknél fékezzék meg a horribilis összegű javadalmazásokat, amelyek felelőtlen és túlzott kockázatvállalásra ösztönöznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.